Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
1. Ármentesités
azonban pl. Zágráb ármentesitését egy 1000 m3/s vizszállitó képességű megkerülő árapasztó csatornával oldották meg. Árapasztó csatornák alkalmazása esetén, azok kiágazásánál, mindig műtárgy segítségével kell megoldani az árviz megfelelő mértékű megosztását. 1.123. Az árvizek visszatartása a vízgyűjtőn Az árvizek kártételei elleni védelem módszere lehet az árvizek visszatartása a vízgyűjtő területen. Ez történhet a vízgyűjtő terület lefolyás i tényezőjének csökkentésével, vagy az árvizhozam egy részének tározásával. E módszerek egyike sem alkalmas önállóan egy folyó ármentesi- tésére, de jő kiegészítője lehet az eddig ismertetett módszerek bármelyikének. Sőt a tározás más vízgazdálkodási célokat is szolgálhat az ár- mentesitésen kívül (mezőgazdasági és ipari viznyerés, vizerőhasznositás stb.). A vízgyűjtő terület lefolyási tényezőjének csökkentésével a vízgyűjtőre hallott csapadék lefolyásának lassítása, összegyülekezési idejének növelése érhető el, ami egyértelműen az árvizek vízhozamának és magasságának csökkentését eredményezi. Ez a cél a vízgyűjtő hegy- és dombvidéki területein folytatott céltudatos erdő- és mezőgazdasági műveléssel érhető el (kopár területek erdősítése, füvesítése, rétegvonal menti talajmüvelése stb.). Az ármentesitésnek ezt a megelőző, árviz- csökkentő módszerét célszerű minden esetben a választott megoldással együttesen alkalmazni. Az árvizhozamok egy része visszatartható a vízgyűjtő területen, a folyóvölgy egy alkalmas szelvényében épített völgyzárógáttal kialakított tározóban is. A völgyzárógátas árviztározás hatásos alkalmazása elsősorban olyan vízgyűjtőkön jöhet számításba, ahol megfelelő méretű tá- rozóterek kialakítása lehetséges, és ahol a tározásra igénybe vett területek értéke nem nagy. A megoldás általában csak akkor gazdaságos, ha több célú hasznosítást tesz lehetővé, azaz ha az összegyűjtött viz árvízmentes időszakban más célokra is felhasználható. Több célú hasznosítás esetén szigorú szabály, hogy az árvizes időszak kezdetére a megfelelő méretű tározótérnek üresnek kell lenni, hogy az árvizek befogadására alkalmas legyen. A kifejezetten ármentesitési célú tározókat az árviz levonulása után azonnal ki kell üríteni. Jelentős árviztározásra csak a folyók hegy- és dombvidéki vízgyűjtőjén van lehetőség. Magyarországon lehetőség hiányában völgyzárógátas árvízi tározó nem épült. 15
