Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 1. Ármentesités (nagyvizszabályozás)
A következőkben a sikeres árvízvédekezés e három alapkövetelményét tekintjük át a felsorolás sorrendjében. 1.62 Az árvizek előrejelzése Az árvizek lehető legpontosabb előrejelzése a sikeres védekezés egyik alapfeltétele. Ezért, bár az előrejelzés kimondottan hidrológiai feladat, és igy nem tartozik e tárgy témakörébe, szükséges egészen röviden áttekinteni az árvíz-előrejelzés jelenlegi lehetőségeit. Az árvízi előrejelzés feladata megmondani azt, hogy a folyón levonuló adott árvíz, a folyó mentén előre kijelölt szelvényekben, mikor, mennyi ideig és milyen vizállással fog tetőzni annak érdekében, hogy az esetleg szükséges védelmi intézkedések időben végrehajthatók legyenek. Az előrejelzéseket két nagy csoportba sorolhatjuk:- hosszú idejű előrejelzések,- rövid idejű előrejelzések. A hosszú idejű előrejelzések tulajdonképpeni célja az, hogy egy hosszabb időszak vízjárását jelezzék előre, tehát mintegy megbecsüljék annak valószínűségét, hogy az előrejelzett időszakban kell-e árvízre számítani, vagy sem. (Például; a tavaszi hóolvadásből várható-e nagyobb árviz kialakulása a vizsgált folyón, vagy sem.) Ezek az árvízi előrejelzések szükségszerűen mindig a hosszú idejű meteorológiai előrejelzéseket használják fel, igy pontosságukat jelentősen befolyásolják a meteorológiai előrejelzések esetleges hibái. Ezért ezek az árvízvédekezésnél közvetlenül nem használhatók, de jól hasznosíthatók a felkészülés időszakában, mivel tájékoztatást adnak a várható árvízi eseményekről. A rövid idejű előrejelzések már mindig egy bizonyos árvízi helyzet - egy adott árhullám - várható tetőző vizállásértékeit és időpontját jelzik előre, tehát közvetlenül szolgálják az árvízvédekezést. A rövid idejű előrejelzések némi egyszerűsítéssel két fő csoportba sorolhatók:- előrejelzés a vízgyűjtőre hullott csapadék alapján,- előrejelzés valamely felső vagy felsőbb szelvényben mért vízállás, vagy vízhozam alapján. Az előrejelzések kidolgozása során döntő szempont az előrejelzés időelőnyének növelése. Ebből a szempontból a legnagyobb időelőnyt a csapadékból történő előrejelzés biztosítja. A vízgyűjtő felszínére hulló csapadék azonban igen bonyolult utón jut el a vízrendszerbe, a lefolyás mennyiségét igen sok tényező befolyásolja. 80
