Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)

I. Folyószabályozás - 1. Ármentesités (nagyvizszabályozás)

Ezért az előrejelzés e módszereinek pontossága csupán azt teszi lehetővé, hogy ezeket tájékoztató jellegű értékek meghatározására használjuk. A felső vagy felsőbb szelvényben mért vízállás, vagy vízho­zam alapján készülő előrejelzések közül a legjobban elterjedt a vízállások előrejelzésére, az összetartozó vízállások, illetve az összetartozó tetőzések módszere, melynek elvi megoldását röviden be is mutatjuk. A módszert még a múlt század közepén Franciaországban dolgozták ki és alkalmazták először. Lényege, hogy valamely szel­vényben a vízállás felírható egy fölötte levő szelvényben mért víz­állás függvényében: ha ■ ' <ff.­H F2 H ) Fn- ahol a tetőző vízállás az alsó szelvényben Hpj, Hp2 a *et<5z<5 vízállás a felsőbb szelvényekben. A kapcsolat nem szükségképpen lineáris, s ezért elsősorban a kapcsolatkeresés grafikus módszerei alkalmazhatók hatékonyan. Az előrejelzési kapcsolat legegyszerűbb formája, ha mellékfolyó nélküli és viszonylag rövid folyószakaszról van szó, mert akkor az alsó szelvényben bekövetkező tetőző vízállást egyértelműen meghatározza a felső szelvényben bekövetkező tetőző vízállás. Az összefüggést meghatározó mércekapcsolati görbe igen egysze­rűen megszerkeszthető, ha a grafikus kiegyenlítést alkalmazzuk (2 6. ábra). Lényegesen nehezebb a megoldás, ha az alsó szelvény tető­ző vízállását egy, vagy több mellékfolyó vízállása is befolyásolja, azaz a feladat egy többváltozós kapcsolat meghatározása. Ebben az esetben a grafikus módszerek már sokat vesztenek szemléletes­ségükből, s a szerkesztés is nehézkessé válik. A további részle­tekkel itt nem foglalkozunk, mivel célunk e tárgy keretében csak az alapelv bemutatása volt. A magyarországi folyókra fenti elvek alapján dolgoztak ki előrejelzési segédleteket a VITUKI-ban. Ezek­nek a segédleteknek a pontossága különösen a heves vizjárásu fo­lyók esetében erősen korlátozott. Ezért széles körű kutatómunka folyik más, pontosabb módszerek kidolgozására. Az eddig elért eredmények főleg a kiegyenlített vizjárásu folyók tekintetében biz­tatóak. 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom