Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 1. Ármentesités (nagyvizszabályozás)
1.6 Árvízvédekezés Az árvízvédekezés az ármentesités során kiépített árvízvédelmi müvek védőképességének árviz idején történő megóvását vagy növelését szolgáló tevékenység, tehát közvetlen veszélyt elhárító munka, melyet abban az időszakban végeznek, amikor a folyó középvizi medréből kilépett és viz már az árviz szétterülését megakadályozó müvek között folyik le. A cél az árvizvédelmi müveket támadó árviz. kártételeinek elhárítása - a jelentkező hibák kiküszöbölése, a gyenge müvek erősitése -, egy esetleges árvízkatasztrófa esetén pedig a veszélyeztetett területeken a betört árviz kártételeinek lehető legnagyobb mértékű csökkentése. Az árvizek elleni védekezés gondos megszervezése és végrehajtására jól kiépített védelmi rendszer esetén is szükség van. Ennek oka, hogy az árvizvédelmi müvek, zömében földből készült létesítmények, és ezért nagymértékben ki vannak téve az időjárás és a viz romboló hatásának, mely részben külső eróziós és mechanikai (pl. hullámverés), részben a földmüveken átszivárgó vizek következtében belső szerkezetet romboló hatások. Ezek olyan - előre meg nem határozható - jelenségek, melyek csak árviz idején jelentkezhetnek. így elhárításukra mindig készen kell lenni. Bizonytalan az árvizek magasságának és tartósságának meghatározási lehetősége is. Ezeket az árvizvédelmi müvek méretezése szempontjából igen fontos jellemzőket, csak bizonyos valószínűséggel lehet megállapítani, és ez a körülmény már sok árvízkatasztrófa okozója volt. Ugyanakkor az árvizvédelmi müvek "teljes" biztonságra való kiépítése az igen magas költségek miatt általában nem lehetséges. Jól kiépített védelmi rendszer és gondosan megszervezett védekezés esetén is előfordulhat, hogy az árvizvédelmi müvek nem tudnak ellenállni a rájuk nehezedő árviz nyomásának és a viz betör az ármentesitett területre. Ebben az esetben a védekezés elsőrendű feladat a a veszélyeztetett területen az élet- és vagyonmentés, az árviz szétterülésének minél kisebb területre való korlátozása, a viz mielőbbi visszavezetése a folyó medrébe és a megrongálódott védelmi müvek helyreállítása. Hazánk árvizvédelmi rendszerének védőképessége erősen korlátozott, a védelmi müveknek csak mintegy 62 %-a van a jelenleg: (1983.) előirt méretre kiépítve. A védelmi rendszer fejlesztése a biztonság növelése érdekében folyamatban van. De még igy is hosszú időre van szükség, hogy ez az igen nagy költséget igénylő munka befejeződjék annak ellenére, hogy államunk nagy erőfeszítéseket tesz a szükséges anyagi eszközök előteremtésére. A kellő mértékű kiépítés hiányán túlmenően - mint azt az előző75
