Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 1. Ármentesités (nagyvizszabályozás)
ekben láttuk - az árvizi meder és a védőmüvek méreteinek meghatározására szolgáló módszerek is számos közelítést tartalmaznak, melyek mind ronthatják a rendszer védőképességét. Az ár- mentesitett terület gazdasági fejlődése ugyanakkor igen jelentős és az itt felhalmozódó népgazdasági vagyon értéke rohamosan nő. így egy gátszakadás következtében óriási károk keletkezhetnek. Ezért árviz idején úgy kell gondoskodni az árvízvédelmi müvek védelméről, hogy az adott védőképességü rendszerrel a lehető legnagyobb mértékben csökkenthessük az árvizek esetleges kártételeit, még abban az esetben is, ha az egyes folyókon a kiépítés mértékét meghaladó árviz vonul le. Ez a feladat csak jól szervezett, műszakilag jól felszerelt, az ország egész területére kiterjedő, kellő gyakorlattal rendelkező szervezet segítségével oldható meg, mely megfelelő hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy az ország erőit szükség esetén a védekezés szolgálatába állítsa. E szempontok figyelembevételével hozták létre az árvízvédekezés országos szervezetét, melynek irányítója az Országos Vízügyi Hivatal (OVH). 1.61 Az árvízvédekezés országos szervezete A szervezet működésének ismertetése előtt - a jobb megértés érdekében - néhány szót kell szólni a Vízügyi Szolgálat felépítéséről. A Vízügyi Szolgálat irányítását az OVH, a területi feladatokat pedig a vízügyi igazgatóságok látják el. Az országban 12 vízügyi igazgatóság működik olyan területi felosztással, hogy egy-egy igazgatóság területe -vázrajzilag egységes terület. Árviz idején ezek az igazgatóságok a területi védelmi szervezetek. Az országos irányitó szervezet pedig az OVH. A Vízügyi Szolgálat, az OVH alárendeltségében, az igazgatóságokon kívül, még több építő vállalattal, tervező és kutató intézettel is rendelkezik. Ezek közül név szerint - annak kihangsúlyoz ás ával, hogy valamennyi személyi állománya és felszerelése szükség esetén a védekezés rendelkezésére áll - csak a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (VITUKI) - melynek keretében az Országos Vizjelző Szolgálat mü- ködik - és az Árviz- és Belvízvédelmi Központi Szervezet (ÁBKSZ) - mely a védekezés különleges gépesített osztagaival rendelkezik - kell megemlíteni. A Vízügyi Szolgálat felsorolt szervezeti egységei alkotják árviz idején az árvízvédekezés országos szervezetének gerincét. A szervezeti felépítést a 23. ábrán mutatjuk be. 76
