Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 1. Ármentesités (nagyvizszabályozás)
elvégezni. A burkolaton a növényzet megtelepedését nem szabad megengedni, ezért még a rárakódott iszapot is rendszeresen el kell távolítani. Az aláüregelődést kopogtatással, újabban ultrahangos berendezéssel lehet felderiteni. Ezt az ellenőrzést minden ár- viz után végre kell hajtani. Ha aláüregelődést tapasztalnak, a burkolatot azonnal fel kell bontani, az üreget fel kell tölteni és a burkolatot helyreállítani. Ahol arra lehetőség van, a tönkrement burkolatot el kell távolítani, a rézsüt lapositani és füvesíteni kell. Véderdő fenntartása. A véderdőt olyan állapotban kell tartani, hogy hullámtörő szerepét mindenkor betölthesse. A fenntartást erdészeti módszerekkel kell elvégezni. Ezen túlmenően minden árvíz után gondoskodni kell az erdőben maradt pangó vizek elvezetéséről. A koronaalakítást, valamint a vágásérett, vagy elöregedett állomány kitermelését és felújítását, illetve a védekezéshez szükséges rőzseanyag termelését úgy kell végrehajtani (egyszerre csak a véderdő szélesség 1/4-1/3 részében), hogy a hullámtörő hatás lényegesen, átmenetileg se csökkenjen. A műtárgyak fenntartásának leglényegesebb feladata a zárószerkezetek és ezek mozgató berendezéseinek folyamatos ellenőrzése, üzemkész állapotban tartása. Nagy gondot kell fordítani a műtárgy testét alkotó anyag állapotára, az esetleges repedések okainak felkutatására, szükség esetén az okok megszüntetésére, az elő- és utóágyazat jó karban tartására. Az esetleges kiüregelő- déseket injektálással kell megszüntetni. A rendszeres fenntartások keretében kell elvégezni a gátőrházak, a védelmi anyagok és a hírközlő-hálózat karbantartását is. 1.52 Esetenkénti fenntartási feladatok Árvíz alatt a viz számos módon rongálhatja az árvízvédelmi müveket. Például: a hullámverés elhabolhatja a viz felőli rézsű egy részét; a töltésen átszivárgó viz fellazíthatja vagy leszakíthatja a mentett oldali rézsüt; az altalajon átszivárgó viz tönkreteheti a mentett oldali fedőréteget, melynek következménye egy újabb árvíznél hidraulikus talajtörés lehet; veszélyes szivárgások keletkezhetnek egy-egy műtárgy környezetében; esetleg egyik vagy másik jelenség gátszakadást is okozhat. Az esetenkénti fenntartás feladata az árvíz idején megrongálódott védelmi müveknek helyreállítása. Ezeket a helyreállítási munkákat csak részletes tervek alapján szabad végrehajtani. Az okokat fel kell tárni és a szükséges beavatkozásokat az okok lehető legpontosabb ismeretében kell megtervezni. Ezeket a munkákat az árvíz levonulása után haladéktalanul végre kell hajtani. A tervezésre és építésre vonatkozóan az 1.3, 1.4 fejezetben elmondottak az irányadók. 74
