Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)

I. Folyószabályozás

I. FOLYÓSZABÁLYOZÁS

A vizszabályozás általános célkitűzései a folyószabályozás vonatkozásában ma a következő konkrét feladatokat jelentik:- az árvízvédelmi biztonság megteremtése, illetve növelése; a középvizi meder lefolyási viszonyainak javítása, egyensúlyi állapotának kialakítása és fenntartása; a viz, a hordalék és a jég kártétel nélküli levezetése,- a folyókra települt ipari, kommunális vízellátási, csatornázási, mezőgazdasági vízgazdálkodási, közlekedési és egyéb létesítmények védelme és üzemi feltételeinek megtartása,- a folyó adottságainak megfelelő hajóút kialakítása és fenntartása,- a terület és településfejlesztés, a környezetvédelem, a vizminőségvédelem és az üdülés elősegítése.

E nem kis feladatok megoldásához jól kell ismernünk a folyók viselkedését és azokat a természeti tényezőket, melyek a folyók kialakulását és életét befolyásolják.

A felszínen lefolyó vizek, a völgyekben összegyülekezve a különböző természeti tényezők hatása alatt alakítják medrüket.

A kialakuló folyó szempontjából legfontosabb természeti tényezők, a vízgyűjtő terület- éghajlata,- domborzata és- kőzetei,

melyek döntően befolyásolják a folyók tágabb értelemben vett vízjárás át (viz-, hordalék- és jéghozam együtt) és alakját (helyszínrajzi vonalozás, keresztmetszet). E fő tényezők hatására alakul ki a vízgyűjtő területnek az a legmélyebb árka, amelyben az összegyülekező viz lefolyik a meder.

A meredek, nagy esésű völgyekben mozgó viz a közetet megbontja és hordalékként elszállítja, e völgyszakaszokon katlanok keletkeznek. A völgyek lejjebb fekvő, kisebb esésű szakaszán csökken a viz sebessége, ezáltal csökken az energiája, a folyó a hordalékát részben, vagy egészben lerakja, hordalékkúp keletkezik. A katlant és a hordalékkúpot összekötő átmeneti folyószakasz a torok. E három, az eséstől függő folyószakasz-tipust a szabá5