Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás
lyozás szempontjából is megkülönböztetjük és ennek megfelelően- felső,- középső és- alsó szakasz jellegű folyókat, illetve folyószakaszokat különböztetünk meg. Hosszabb folyók esetében, a domborzat változása következtében a különböző jellegű folyószakaszok ismétlődhetnek. (1. ábra) A felsőszakasz jellegű folyók rendszerint mély V alakú medret vájnak ki, mert energiájuk nagyobb, mint a súrlódási ellenállás legyőzéséhez szükséges energia. Az ilyen szakaszokon a folyó medréből nagymennyiségű hordalékot termel ki és szállit tovább. A középsőszakasz jellegű folyók munkaképessége általában egyenlő az elvégzendő munkával. Ezeken a szakaszokon a folyó hordalékot általában már nem termel, de a felülről érkezőt még tovább szállitja. E szakaszokon a meder széles, kanyargó, lassan változó. Az alsó szakaszon a folyó energiája kisebb, mint a súrlódási ellenállás legyőzéséhez és a felülről érkező hordalék elszállításához szükséges. A folyó lerakja hordalékát, többnyire völgyének közepén. Ezért a völgy közepe magasabb a pereménél, függő meder jön létre. A folyók e szakaszokon ágakra szakadoznak és mellékfolyóik hosszú szakaszon követik őket a völgy peremén. A folyók szabályozása szempontjából nemcsak a folyók kialakulásának körülményei és az azokat befolyásoló tényezők döntő jelentőségűek, hanem az a körülmény is, hogy a folyók vizjárása - viz-, hordalék-, és jéghozam - az időjárás hatására, annak függvényében állandóan változik. Ez a változás pedig kihat a mederre és annak is állandó változását idézi elő. A szabályozás fő feladata tehát a vizj árás dinamikus egyen- sulyi állapotának megteremtése úgy, hogy a folyó egy tetszőleges keresztszelvényéhez meghatározott idő alatt felülről érkező viz, hordalék és jég tovább is vonuljon. Az az, a viz ne tározódjék, a hordalék ne rakódjék le, de uj hordalék se képződjék, a zajló jég ne álljon meg, hanem zavartalanul folytassa útját. Mindezt úgy kell elérni, hogy a folyómedre egyensúlyi állapotba kerüljön, partja se el ne mosódjon, se fel ne rakódjon, mederfeneke ne mélyüljön, de fel se töltődjék. Ráadásul ennek a mederegyensulyi állapotnak, a szabályozás hatására, úgy kell kialakulnia, hogy az a meglevő vízhasználatokba kárt ne okozzon. A folyószabályozás célja szerint lehet- nagyvizi,- középvizi- és az ezt kiegészítő- kisvízi szabályozás. 6
