Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)

I. Folyószabályozás - 1. Ármentesités (nagyvizszabályozás)

kében, hogy a gátat a hullámtérre kilépő viz teljes tartományában védjük a hullámveréstől - a hullámtörő pászta töltés felőli szegé­lyén a tarvágásos fák közé (2-5 sor) földigágas fákat, vagy viztürő cserjéket kell ültetni. A véderdő sáv átlagos szélessége a Dunán 60 m, a Tiszán 80 m, a többi folyón mintegy 30 m kell legyen. A fafajtákat a hullámtér talajadottságának függvényében kell a viz­türő fajták közül kiválogatni. Legjobban beválnak a fűz- és nyár­félék. A keskeny hullámterü folyók hullámterében a véderdőn kivül csak rétgazdálkodást szabad folytatni, minden más növényzetet és lefolyást gátló akadályt el kell távolitani. A széles hullámtereken lehetőleg csak erdőgazdálkodást sza­bad folytatni olyan zárt lombozatu erdők kialakításával, amelyek a feliszapolódást elősegítő aljnövényzet kifejlődését megakadályozzák, és melyeknek telepítési rendszere összhangban van az áramlási vi­szonyokkal. Ezért az erdőterületek kijelölésénél is kerülni kell az éles kiszögelléseket. Emellett az árvízi sodorvonallal párhuzamo­san - a jég biztonságos levezetése érdekében - a középvizi meder mindkét oldalán erdőmentes sávot kell kialakítani, ahol csak rét­gazdálkodást szabad folytatni. A hullámtereknek azokon a magasabban fekvő területein, ahol mezőgazdasági művelés folyik, csak alacsony növésű kultúrák ter­mesztése engedhető meg. A legfőbb lefolyási akadályt ugyanis a hullámtéri növényzet okozza. A sürü állású erdők, bokros terüle­tek és különösen az erdők aljnövényzete, illetve a magasnövésü mezőgazdasági növények csökkentik a lefolyási keresztszelvényt, igy nagymértékben növelik az érdességi tényezőt, és ezzel csök­kentik a lefolyási sebességet. A sebesség-csökkenés következtében pedig nemcsak nagyobb keresztszelvényre van szükség, hanem a lebegtetett hordalék is nagyobb mértékben rakódik le, tehát a hul­lámtér szintje emelkedik és ezáltal is csökken a hullámtér lefolyá­si keresztszelvénye. Fentieken kivül tilos a hullámtéren minden olyan létesítmény elhelyezése, amely az árvíz szabad lefolyását akadályozza. A hul­lámtéren bármilyen létesítmény elhelyezéséhez a vízügyi hatóság engedélye szükséges. A hullámtér rendezésével kapcsolatban feltétlenül említést kell tenni a nyárigátakról, mivel ezek a hullámtér állandó létesít­ményei, és igy lényegesen befolyásolhatják az árvíz szabad levo­nulását. Folyók széles hullámterén - Magyarországon elsősorban a Tisza hullámterében - olyan nagyki terjedésű, magasfekvésü, jó termőképességü területek lehetnek, melyeknek mezőgazdasági hasz­nosítása indokolt. Ezeket a területeket a nyáron előforduló, köze­pesnél alacsonyabb árvizek elöntéseitől sok helyen mentesítették. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom