Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 1. Ármentesités (nagyvizszabályozás)
Innen származik a nyárigát elnevezés. A nyárigátak helyszinrajzi vonatozásánál az árvizvédelmi gátaknál elmondott szempontok szerint kell eljárni. Mivel a nyárigátakon a közepes és az ennél magasabb árvizek átömlenek és elárasztják a védett területet- gondoskodni kell arról, hogy az árvizek károkozás nélkül ömöljenek át ezeken a gátakon, valamint- lehetőséget kell teremteni arra, hogy az árviz levonulása után a viz e területekről is lefolyhasson.. Az árvizek károkozás nélküli _bevezetésének legegyszerűbb módja az, ha a kis töltés magasságú szakaszokon enyhe rézsűhajlással magát a nyárigátat képezik ki töltőbukóvá. A bukó koronája 30-40 cm-rel alacsonyabb, mint a korona, igy megfelelő bukóhossz kialakításával elérhető, hogy mire az árviz eléri a nyárigát koronáját, a védett terület már feltöltődött, és igy a gátak fölött levonuló árviz azokban kárt tenni nem tud. A viz kieresztésének legegyszerűbb módja ebben az esetben az lehet, hogy előre kijelölt helyen - lehetőleg a terület legmélyebb pontján - a gátat az árviz levonulása után egyszerűen átvágják. Megoldható mindkét probléma zsilipek segítségével is, de ez lényegesen költségesebb megoldás. A gyakorlatban általában a két megoldás kombinációja szokásos. Elsősorban azonban a vizek kieresztésére alkalmaznak leeresztő zsilipeket, melyekhez a legmélyebb területek víztelenítésére kiépített csatornahálózatot is csatlakoztatják. 1.313 Az árvizvédelmi gátak geometriai méreteinek meghatározása A földgátak geometriai méreteinek meghatározása két lépésben történik. Először meg kell határozni a gát koronaszintjének magasságát, majd a keresztmetszeti méreteket. A gát koronaszintjének magasságát hazánkban a mértékadó árvizszint felett egy bizonyos magassággal, az un. magassági biz- tonsággal növelt szintben állapítják meg. A magassági biztonság mértéke folyónként más és más lehet a körülményektől függően, de általában 1,0-1, 5 m között változik. Mértékét az Országos Vízügyi Hivatal, a mértékadó árvizszinttel együtt, rendeletileg Írja elő. A magassági biztonságot a következő szempontok figyelembevételével állapítják meg:- a mértékadó árvizszint csak közelitő pontossággal számított érték, a hiba meghaladhatja a 0, 5 m-t is; 40