Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 2. Közép- és kisvizszabályozás
A mederfelvételek eredményeként számszerű értékeket kaphatunk a feltőltődés és a medermélyülés helyéről, üteméről, mértékéről. A mederfelvételek eredményeit gondosan kell elemezni, mert a meder mélyülése és feltöltődése mellett egy keresztszelvényen belül úgynevezett mederátrendeződés is bekövetkezhet. A mérések alapján eldönthető, hogy a meder ott mélyül-e, ahol a szabályozási terv szerint azt terveztük, vagy a feltöltődés helye és mértéke elősegiti-e az egységes középvizi meder kialakulását, a hajóút paraméterek rendelkezésre állnak a tervezett méretekkel? A vizsebességmérés tájékoztatást ad arról, hogy a sodorvonal helyzete a terv szerint alakul-e, és a szelvényen belül a sebesség-eloszlás megfelel-e a tervben megfogalmazott céloknak. A rendszeres vizhozammérések eredményeként ellenőrizhető, hogy a vízállás-vizhozamgörbe a szabályozás következtében módo- sult-e vagy sem, meder beágyazódási vagy feltöltődési folyamat megindult-e vagy sem. A mederben a szabályozás hatására megindult folyamatokról ad tájékoztatást a hordalékmérések, mintavételek elemzése. A görgetett vagy a lebegtetett hordalék durvul ás a, vagy finomodása a mederváltozás tendenciáit jelzi. A vizszintrögzitések tájékoztatást adnak a szabályozási viz- szintek terv szerinti alakulásáról, vagy attól eltérő folyamatokról. Segítségével határozható meg a szabályozás hatására a meder érdességének megváltozása is. Összefoglalva azt rögzíthetjük, hogy a folyószabályozás hatásvizsgálata mutatja meg a szabályozás eredményességét, ad tájékoztatást arról, hogy a folyó elfogadta-e a szabályozási beavatkozásokat, a szabályozási müvek a folyó részévé váltak-e, vagy sem. 2.8 A folyók kisvízi szabályozása A középvizi szabályozás méretezési vízhozamának meghatározása során látható volt, hogy a mértékadó értéket statisztikai módszerekkel kellett kiválasztani a folyó vizjátékát jelentő vízállás sorozatból. Ha egy folyó vízállás, vagy vízhozam idősorát megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy van az évnek egy olyan rövidebb- hosszabb időszaka, amely alatt a vízállások, vízhozamok alacsony értéket mutatnak. Ezt az időszakot kisvizes időszaknak nevezzük. A kisvizes időszakban levonuló vízhozam nagyságrendekkel lehet kisebb a folyó méretezési, középvizi vízhozamánál. Könnyen belátható, hogy a viszonylag nagyméretű középvizi mederben a lé192
