Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 2. Közép- és kisvizszabályozás
nyegesen kisebb kisvízhozam szétterül, a mederben különösen a gázlós szakaszokon alacsony vízállások alakulnak ki. Folyószabályozási szempontból különösebb problémát nem okoz a folyó alacsony vízállása, mivel a hordalékszállitás ebben az időben nem jelentős, mind a lebegtetett, mind a görgetett hordalék hozama lecsökken, a viz sebességének csökkenése miatt pedig általában a medermélyülés üteme is lelassul, sőt nullára is csökkenhet. A fentiek alól a hajózható folyók jelentenek kivételt, vagy azok a folyók, amelyeken a csatlakozó létesítmények üzemét a túl alacsony vízállás zavarja. Ezekben az esetekben kell a folyón kisvizszabályozást végezni. A kisvizszabályozás elvei, módszerei, tervezésének menete, a kivitelezés hasonló a középvizi szabályozásnál tárgyaltakkal. A szabályozás célja általában a kisvízi vízhozamnak a mederben való szétterülését megakadályozni, ezzel a vízmélységeket megnövelni, esetenként olyan mértékben, hogy a megfelelő hajóút paraméterek is előálljanak. A vízmélységek megnövekedését a kisvízi meder szűkítésével lehet elérni. Ennek számítása megegyezik a középvizi meder méretezésének menetével azzal a különbséggel, hogy a méretezési vízhozam meghatározása egy kicsit nehezebb. A kisvízi szabályozási vizszint meghatározásához ugyanis különösen fontos a viz- szint rögzítések elvégzése, mert a folyó dinamikáját figyelembe vevő méretezési vízhozam nem áll rendelkezésre úgy, mint a középvizszabályozásnál. Határozottabban jelentkeznek a gázlókból, elfajulásokból adódó esésváltozások is a kisebb vizek tartományában. Súlyosbítja a kérdést, hogy a mederváltozások vízállásra gyakorolt hatása is fordítottan arányos a vízállással, tehát a kis- vizek tartományában nagyobb értékkel jelentkezik. Éppen ezért a főmércék leolvasása alapján meghatározott vizszint szabályozási vizszintként nem fogadható el, mivel a két mérce között jelentős esésváltozások lehetnek. A feladat célszerűen úgy oldható meg, hogy a főmércékre a- homogén adatsorból meghatározott, azonos tartósságu (hajóút esetén pl. a 94 %-os érték) vízállások értékeit elfogadva a közbenső szakaszon a vizszintrögzitések és a várható beavatkozások figyelembevételével kell megszerkeszteni a szabályozási vizszintet. Kisvizszabályozásnál, különösen ha jelentős szűkítéseket tervezünk, előfordulhat, hogy az azonos vízhozamhoz tartozó lefolyá- si szintek megváltoznak. Ilyen eset következik be akkor, ha nemcsak a hordalékszállitás egyenletesebbé tételét kívánjuk elérni, hanem a meder mélyülését is célul tüzzük ki. A várható vizszinte- ket, illetve ezeknek a természetes állapothoz való viszonyát ismét a tervezett paraméterekkel számított felszingörbe fogja szolgáltatni. 193
