Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)

I. Folyószabályozás - 1. Ármentesités (nagyvizszabályozás)

hogy az árvizes időszak kezdetére a megfelelő méretű tározótérnek üresnek kell lenni, hogy az árvizek befogadására alkalmas legyen. A kifejezetten ármentesitési célú tározókat az árviz levonulása után azonnal ki kell üríteni. Jelentős árviztározásra csak a folyók hegy- és dombvidéki vízgyűjtőjén van lehetőség. Magyarországon lehetőség hiányában völgyzárógátas árvízi tározó nem épült.

1.124 Területi védelmi rendszer

Egy adott árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi müvei általában sohasem nyújtanak teljes védelmet a legnagyobb árvizek ellen, hanem csak egy bizonyos nagyságú árviz kivédésére képesek. (A müvek védőképessége mindig az adott öblözet értékétől, az illető állam gazdasági erejétől stb. függ.)

Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az árvízvédelmi müvek védőképességénél nagyobb árvizek érkeznek, mindenképpen számolni kell kiöntésekkel olyan területeken is, amelyeket már ármentesitettek, és igy komoly gazdasági értékek pusztulhatnak el (hazánkban is ez a helyzet). Ebben a helyzetben a feladat az, hogy az árvízvédelmi öblözetbe betört vizek kártételeit a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék. Ennek módja a lokalizálás.

Az árvízvédelmi öblözetbe betört árvizek lokalizálása többféle módön történhet:

Nagyértékü területek védelme megoldható (például jelentős városok, kiemelt fontosságú ipartelepek esetén) előre megépített körgáttal, amely árvízkatasztrófa esetén ezt az értékes területet megvédi az árviz kártételeitől, és igy tulajdonképpen része az árvízvédelmi rendszernek. Hazánkban több települést véd ilyen körtöltés.

Nagyesésü árvizvédelmi öblözetekben, ahol a betört árvizek visszatartására vagy szükségtározására éppen a nagy terepesés miatt nincs lehetőség, a viz megfelelő terelésével és mielőbb befogadóba juttatásával lehet a károkat nagymértékben csökkenteni. Ilyen esetekben általában kis magasságú, rövid idejű vízborítással kell számolni. Az elöntött területen levő települések védelme igy általában kis magasságú, ideiglenes körtöltésekkel biztosítható.

A nagyki terjedésű, kisesésü - síkvidéki - ártereken az árvizvédelmi öblözetbe betört vizeknek az egész védett ártéren való szétterülését az öblözetet medencékre osztó közúti és vasúti töltések, vízfolyás és csatorna depóniák, természetes dombvonulatok alkotta tározóterek felhasználásával lehet megakadályozni.

Végül az árvizek lokalizálásának egy különleges módja a szükségtározás. Ennek lényege, hogy az árvízi vízhozamnak az árvizvédelmi müvek védőképességét meghaladó részét a folyó men16