Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 1. Ármentesités (nagyvizszabályozás)
tén, az ármentesitett terület viszonylag kisértékü, előre meghatározott, megfelelő védőmüvekkel ellátott részén tározzák. E megoldás alkalmazása kizárólag a kis árvizhozamu, de heves vizjárásu folyókon lehetséges, melyeknél az igen magas szinten lefolyó ár- vizhozamok levonulása csak néhány óráig, esetleg egy-két napig tart. Ilyen szükségtározó rendszer épült Magyarországon pl. a Körösök völgyében. A gyakorlatban általában a felsorolt módszerek együttes alkalmazása jöhet számításba. Magyarország valamennyi árvizvé- delmi öblözetére készült lokalizációs terv. 1.13 Az árvízkárok csökkentése különböző rendszabályokkal Az árvizkárok csökkentése érdekében alkalmazott rendszabályok két csoportba sorolhatók: Az egyik csoportba azok _a_ rendszabályok tartoznak, melyek általában az árterületek gazdasági fejlesztésével kapcsolatos előírásokat, esetleges korlátozásokat tartalmazzák. Magyarországon ilyen jellegű rendszabályok gyakorlatilag nincsenek, igy e témával részleteiben nem foglalkozunk, de mivel más országokban ezt a módszert alkalmazzák, a teljesség kedvéért megemlitettük. A másik csoportba az árvizvédekezéssel kapcsolatos rendszabályok tartoznak. Ezekkel később külön fejezetben részletesen foglalkozunk. 1.2 A magyarországi ármentesítési rendszer kialakulása és jellemzői 1.21 Az ország ármentesítési helyzetét jellemző földrajzi, domborzati, éghajlati és gazdasági tényezők Magyarország teljes területével a Duna vízgyűjtőjén, ezen belül a Kárpát-medence vizrajzilag egységes területének, legmélyebben fekvő részén helyezkedik el. Területe kereken 93 000 km^, mely a Duna 817 000 km^ vizgyüjtő területének 11,4%. A Kárpát-medencét nyugatról' az Alpok 2000-3000 m-es, északról a Kárpátok, keletről az Erdélyi hegység 1000-2000 m-es magasságot is meghaladó hegyei határolják. Ezzel szemben az ország területének majdnem 70%-a alacsonyabb 200 m-nél és alig 1%-a emelkedik az 500 m-es magasság fölé. Az ország keleti része a legmélyebb, az itt elterülő sikság magassága mindössze 80-100 m. , 17