Wisnovszky Iván: Belterületi - települési - vízrendezés műveinek hidrológiai és hidraulikai méretezése (VMGT 146. VGI, Budapest, 1984)

1. A település hidrológiai környezete

36

vízellátást megoldották és részben emiatt a korábbinál magasabbra emelkedett a talajvíz mértékadó szintje, ott a zárt csapadék csatornahálózat még talajcsőhálózattal is kiegészítendő.Számolva a települési talajcsövezés számos akadályával, ilyen esetben felvethető a település/rész/ feltöltéssel egybekötött újrarendezése .

A felsorolt települési vízrendezési megoldásokat számos o- lyan helyen kell alkalmazni, ahol a távlati vízrendezési koncepciók nyilt árkos települési vízrendezést irányoztak elő, holott azzal nem oldható meg a vízrendezés, a kedvezőtlen adottságok miatt!

Rendkívül fontos vízrendezési kérdés, hogy a települési ittak burkolása előtt, vagy legalább azzal egyidőben kell megoldani a vízellátási és csatornázási közmüvek építését. Ellenkező esetben a burkolat minősége igen gyorsan károsodik, és a vízi közművesítés lényegesen költségesebb lesz, mint az útburkolás előtti közművesítés.

Végül szükséges erőteljesen hangsúlyozni, hogy a kulturált települési (belterületi) vízrendezés hazánkban számos helyen megoldhatatlan hagyományos vízrendezési eszközökkel. Szükséges, hogy a település fejlesztés szakemberei tisztában legyenek a települési vízrendezést követő reális hidrológiai jelenségekkel és ennek alapján ta rtós és a társadalmi igényeket kielégítő sűrűségű és mélységű műszaki megoldásokat tervezzenek és valósítsanak meg.

1.5 A TAROZÁS SZEREPE ÉS HATÁSA A TELEPÜLÉSI VÍZRENDEZÉSRE

A VMGT sorozat 96. kötetének 5,4 fejezete (22) tárgyalta a települési vízrendezés számos tározási problémáját. Ennek eredményeit itt nem ismételjük, hanem feltételezzük az ott állítottak ismeretét.

Egy településen a tározás három, hidraulikai szempontból eltérő hatású tározásra osztható:

1. felületi (nedvesitési) tározásra, ami a lefolyás megin- du1 ásának teltétele;