Wisnovszky Iván: Belterületi - települési - vízrendezés műveinek hidrológiai és hidraulikai méretezése (VMGT 146. VGI, Budapest, 1984)
1. A település hidrológiai környezete
37 2. csatorna tározásra, ami mozgásban lévő tározott vizet jelent; 3. hálóza tközi vagy torkola t i tározóban való t ározás ra ,a- minek a feladata ä vizhozam tetőző hozamainak a csök- kentése. vagy károsan szennyezett viztömegének - tőbb- nyire az árhullám ára dó szakasza égy részének -a visz- sza ta rtása, vagy vizhozamkiegyenlités. A felületi (nedvesitési) tározás mértékére az irodalom számos közelítést ismertet. Minden matematikai modell figyelembe kell, hogy vegye ezt a kulcsfontosságú jellemzőt, aminek hibája a modellezés sikerességét alapvetően befolyásolja. Hazánkban a burkolt felületi (nedvesitési) tározás mértékére 1,2- - 1,8 mm közötti értékekből 1,5 mm-t javasoltak, burkolatlan felületen pedig 4,8 - 6,5 mm értékekből pedig 6,0 mm-t javasoltak figyelembe venni a modellezés során. Ezeknek az értékeknek a helyességét igazolták a hazai csapadékcsatornázási mérések . A felületi (nedvesitési) tározás mértékére a laboratóriumi fizikai modellkisérletek nem adnak egyértelmű választ. Érre mutat Zondervan 3.G. (27), aki lapos tetőn, útfelületen és parkolóban mérte a mesterséges csapadékot és az abból keletkező lefolyást. Burkolt kísérleti felületeken a csapadék kezdetétől a lefolyás kezdetéig lehullott csapadék mértéke hozzávetőleg megegyezik a felületi (nedvesitési) tározás mértékével.Ezek az értékek azonban rendre többet mutattak az előbb közölt tapasztalati értékeknél. Mégsem változtatnak a kutatók a tapasztalati értékeken, holott ezek az értékek eltéréseket mutatnak a mért és számított értékek között a csapadék kezdeti időszaké - ban. Viszont az 1,5 és 6,0 mm közötti felületi nedvesitési értékek a csapadék-lefolyás átmenet között jó fedést mutatnak, amikor a teljes csapadéknak és a lefolyásnak az idősorát hasonlítják össze. Ennek a jelenségnek az okaira a kutatók mindeddig nem adtak megnyugtató választ. Az elmondottak természetesen csak arra az esetre vonatkoznak, amikor a vizgyüjtőterület átlagos lejtése szabad ösz- szegyülekezést tesz lehetővé. Rendkivül bonyolulttá válik a helyzet, ha a felület lejtése nem teszi lehetővé a szabad ösz- szegyülekezést, vagyis a felületen pocsolyák keletkeznek. Még
