Vízgyűjtőfejlesztés (VMGT 95. VÍZDOK, Budapest, 1978)
5. Vízgyűjtőfejlesztési esettenulmányok
283 hajózható viziut létesül és 100 mW teljesítőképességgel mintegy 450 millió kffh energia termelhető évente. Az öntözésen, hajózáson, energiatermelésen kívül más előnyök 1b várhatók, javulnak a vizkivétell lehetőségek, kibővül a halgazdaság, uj üdülési körzetek létesülnek, stb. A Tisza-völgy fejlesztésének fontos eleme a Kőrösök csatornázása, amely egyfelől a Kőrösök saját, másfelől a Tiszából átvezetett vízkészletek szabályozását és hasznosítását teszi lehetővé. A múlt Bzázad végén és az e század elején épült, inkább helyi jelentőségű, de még ma is működő fásgátak (Gyulai, Böhényi gát) után az első regionális jelentőségű lefolyásmabá- lyozó létesítmény a Békésszentandrási Duzzasztómű volt a negyvenes évek elején. Ezt követte a néhány évvel ezelőtt átadott Békési és az 1977-ben elkészült Kőrösladányi Duzzasztó. A Kőrösök csatornázásának tervéből már csak a Duzzasztó vár megvalósításra. A Tisza és a Kőrösök csatornázásával párhuzamosan az elmúlt negyedszázad alatt növekvő figyelmet fordítottak hazánkban is a tározásnak. Ugyanakkor a tározás további növekedésével kell számolnunk. A tározótérfogatot 1990-re az 1976. évi 3 3 0,4 km -tol mintegy 1,8-ra, 2000-re 3,0 km -re kell növelnünk. A jövő század vizgyüjtőfej lesztésl feladata a természetes lefolyásnak az egész Tisza-völgyre kiterjedő, teljes szabályozása lesz. Ugyanakkor hasonló jelentős feladat a vízigények szabályozása. A lefolyás szabályozására irányuló, a vízgyűjtő mind nagyobb részére kiterjedő tevékenység túlnő a nemzeti határokon és egyre szorosabb kapcsolatba kerül a vízgyűjtő terület felső részein fekvő szomszédos országok vízgazdálkodásával.Gyakorlati közelségbe kerül az a felismerés, hogy a közös vízgyűjtő területen fekvő országokban a természetadta vízkincs hasznosítása, a viz romboló hatása elleni védekezés, a lefolyás szabá-
