Vízgyűjtőfejlesztés (VMGT 95. VÍZDOK, Budapest, 1978)
5. Vízgyűjtőfejlesztési esettenulmányok
284 lvozása nemzetközi összefogást igényel. Nyilvánvaló, hogy a Tisza-völgyben az egész vízgyűjtőre kiterjedő teljes lefolyás szabályozás, a nagytérségi vizgazdálkodási feladatok csak az érintett országok érdekeinek kölcsönös figyelembevételével, a vízgyűjtőterületnek vizgazdálkodási szempontból való egységes szemlélete alapján, nemzetközi együttműködéssel valósítható meg. Hasznos segítséget nyújt az ezirányu fejlődéshez a KGST keretében kidolgozott Tiszavölgyi Keretterv. A Tisza-völgy teljes lefolyásszabályozásának Jövőbeli fejlődésénél alapvető fontosságú feltételként kívánatos figyelembe venni a nemzetközi vizgazdálkodási együttműködés kibontakozását. A lefolyás teljes szabályozásának másik fontos feltétele a tározás. Nagy területen hatalmas tározórendszerek épülnek ki, beleértve a vízgyűjtő hegyvidéki tározási lehetőségeinek hasznosítását is. A víztározók feltöltése és táplálása szempontjából nemcsak a kapcsolódó természetes vízgyűjtők lefolyását veszik figyelembe, hanem azt is, hogy a tározók feltöltése, akár gravitációsan, akár szivattyúsán, megoldható más vízgyűjtőkről is. További lehetőségeket nyújt a felszín alatti, valamint a felszíni és felszín alatti tározás kombinációja. A lefolyás mind teljesebb szabályozásának és a vízkészletek nagyarányú hasznosításának alapvető eszközei a Tisza- vö Így ben a nagytérségi vizgazdálkodási létesitményrendszerek lesznek, amelyek egyesíteni fogják a többcélú tározórendsze - reket, az egy és többcélú regionális vízellátó és vízelvezető, valamint a területi ár vizmentesitési rendszereket. Ezek keretében a Börzsöny-Bükk, a Sajó-Tisza, a Nyirségi, a Tisza- Kőrös és a Duna-Tisza csatorna nagytérségi vizgazdálkodási rendszerek kialakulásával számolhatunk (OMFB, 1977). A térségben különös szerepet kapnak az emelt-szintű, szivattyús töltésű síkvidéki tározók, A Duna völgyi vizpótlást északon a Börzsöny-Bükk, délen a DTCS rendszer fogja megvalósítani. A
