Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
V. Dobos István–Knézy László–Petényi Oszkár–Szőnyi István: Folyószabályozás és a Balaton szabályozása
132 VÍZGAZDÁLKODÁSUNK számokban nedvesebb időszakban kisebb vízijárművekkel vízeresztés nélkül is lehet közlekedni. A Szekszárd alatti szakaszon a visszaduzzadó Duna-víz hatására 30 éves adatok szerint évi 40—300 napon át, Medináig ennek 50%-át kitevő ideig lehet hajózni dunai terhelt uszályokkal. A hajózást elősegíti a végig kiépített távbeszélővonal, az egymástól 8—10 km-re levő gát- és csatorna-őrházaknál levő állomásokkal. Kiépített kikötök, illetőleg rakodók nincsenek. Sióagárdnál a 98,2 km-nél hajóforditó hely van, 1000 t-s uszályokra méretezve. A Ferenc-csatorna A régi 233 km hosszú Ferene-csatornahálózatból Magyarország területére esik a Baja—bezdáni tápcsatorna — mai nevén Ferenc-csatorna — 35 km hosszú szakasza és a bajai 2 km-es kikötő. Az előbbiből 2,5 km határ-szakasz. A tápcsatorna fő célja, hogy a Duna kereken 3 m-rel magasabb szintű pontjáról vízkivétellel meghosszabbítsa a hálózat gravitációs víztáplálásának idejét. A Duna bal partján az 1478,8 fkm-nél ágazik ki a bajai kikötő és keleti irányba húzódik a város belsejéig. A kikötő 1,3 km szelvényétől indul ki a Ferenc-csatorna, és nagyjából déli irányban halad Bezdánig. A csatorna medrét részben a Margitta-sziget keleti oldalán húzódó baracskai Duna-ág rendezett mederszakaszai képezik, részben az ásott mederszakaszok (18 km, 4 részben). A zárt csatorna-szakasz a kikötőtől 1,5 km-re levő Deák Ferenc-zsilipnél kezdődik. A zsilip feletti szakasz fenékszintje 81,70 mA.f, fenékszélessége 12 m, rézsűi 1 : 1,5 hajlásúak. A hajózsilip fenékszintje 82,50 m A. f., a rendes üzemi vízszint 85,00 m A. f., az engedélyezett maximum 85,50 m A. f. A vízszint esése km-enként 12,4 mm. A zsiliptől lefelé az ásott mederszakaszok fenékszélessége 16 m, rézsűi 1 : 1,5 hajlásúak. A csatorna terep alatti mélysége 4—6 m. A Deák Ferenc hajózsilip hossza 61 m, szélessége 9,40 m, tehát 800 t-s. uszályok átzsilipelésére alkalmas. A zsilipet a Margitta-szigeti árvédelmi vonalba építették be. Az 1956. évi mértékadó jeges árvízszint feletti 1 m-es biztonságra az 1960. évben építették ki. A csatornába való víztáplálás 85,00—81,72 = +3,28 m bajái dunai vízállásnál megszűnik, a tápláló zsilipet lezárják és a csatoma-vízszint a párolgás és elszivárgás következtében lassan süllyed. A csatorna jelenleg a jugoszláv csatorna-hálózat gravitációs tápláláséra, magyar részről pedig belvízlevezetési, halászati, öntözési és nádgazdasági célokat szolgál. A magyar csatorna-szakaszon a nád és hinár elszaporodott és komoly feliszapoló- dús észlelhető. A hajók merülési mélységét egyébként a hajózsilip küszöbének a dunai vízszint alatti mélysége szabja meg. 20 éves átlagban 2 m-cs vízmélység 270 (min. 206) napig 1,5 m-es vízmélység 300 (min. 232) napig tarthatór Vízhiány szeptember-októberben fordul elő. A bajai kikötő fenékszélessége az 1,8 km hosszú bejárati csatornában 40 m, a 150 m-es belső medencében 70 m. Kőburkolatú rézsűi 1 : 2 hajlásúak. Fenékszintje a torkolati 650 m hosszú szakaszon kb. a bajai vízmérce 0 pontja (81,72 mA.f.) alatt van kereken 50 cm-rel, beljebb pedig a 0 pont szintjében. A kikötő területe 11 ha. Az 1954. évben 104 vízi jármű telelt a kikötőben. Kereskedelmi forgalma átrakó berendezések híján csekély. A Mura A Mura Muraszemenyénél éri el a magyar határt. Innen mintegy 48 km hosszban az Örtilos községnél levő drávai torkolatig országhatárt képez Magyarország és Jugoszlávia között. Alluviális feltöltésű hordalékon Folyik erősen kanyargós, vándorló mederben, síkvidéki területen. Szakaszjellegére jellemzők esésviszonyai : Muraszeme- nyétől a Béci-patakig 55 cm/km, onnan a torkolatig 30 cm/km. A vízjáték nem nagy, a vízjárás egyenletes. Legbővizűbb a tnájus hónap, kisvízállásúak a december—február hónapok. Hordalékosság tekintetében méréseket, vizsgálatokat még nem végeztek. Becslés szerint a hordalék 70—80%-ban durva betonkavics jellegű, s így a folyamszabályozási műveknél alkalmazott műkő pyártására alkalmas. A folyó jégviszonyai kedvezőek. Zajló jégre átlag 2,2 beállásra pedig átlag 3,3 évenként kerül sor.
