Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
V. Dobos István–Knézy László–Petényi Oszkár–Szőnyi István: Folyószabályozás és a Balaton szabályozása
FOLYÖSZABÁLYOZAS ÉS a BALATON SZABÁLYOZÁSA 133 Folyószabályozási munkák a. múlt század, elején általában az ..elfajult kanyarok átmetszésé\ rl kezdődlek nieg. A jelenlegi határszakaszon a magyar oldalon a tervszerű szabályozási munkák csak 1920-ban indultak meg. Általában azokon a helyeken került sor beavatkozásra, ahol vasút, út és belsőségek voltak veszélyeztetve, és ahol a kanyarulatnak káros továbbvándorlását egy egyoldalon épített partbiztosítással meg lehetett akadályozni. A bevédett összes partszakasz kereken 23 km, a beépített kő, ill. műkő mennyisége pedig közel 100 000 m3. Hajózásra nem alkalmas a folyó. A Dráva A Mura felvétele után 143 km hosszban határt képez Magyarország és Jugoszlávia között, bár a drávai határ nem folytonos, a folyót számos helyen metszi a határ. Esése síkvidéki szakaszán 35—30 cm/km.a Barcs alatti szakaszon pedig 9—29 om/km között váltakozik. A nagy esés miatt hordalékát tovább szállítja, feldolgozza, partjait támadja és síkvidéki szakaszán nagy kanyarulatokban folyik. A folyó azon felül, hogy a felülről érkezett hordalékát továbbítja, a mederténekét is mélyíti. A beállott vízszint- süllyedés következtében rossz gázlós szakaszok keletkeztek, és ezzel megromlottak a hajózási viszonyok. A vízhozamok: tekintetében a május és június hónapok vizbő időszakok. Novemberben második árhullámmal kell számolni, !! december-februári téli hónapok vízszegények. Az 1X711 _1952. évek közti időszakban a meder folyamatosan mélyült., s a süllyedés kereken 2 m-re tehető. Az 1921 1940. időszakban a mélyülés igen kismértékű volt. IfordaJékossáij tekintetében mérési eredmények nem állanak rendelkezésünkre. A meder anyaga a Mura torkolatától Vízvárig nagyszemű durva kavics, innen Barcsig homokos kavics, Barcstól lefelé pedig homok. Á volt Dázsony-Dárdai Ármentesítő Társulat fúrásai szerint még 21 m mélységben is csak homok található. A .folyó jéflviszonyaira jellemzők az 1901 —1950. évekre terjedő időszak vizsgálatának ~éiví1ineiiyci. A "vTzsjplIatolí a barcsi vízmérce-szelvényre vonatkoztak. A zajló jég legkorábban november végén, az álló_ jég pedig december közepén jelentkezett. \ folyó beállása csak ötévenként valószínű. A másodlagos jégzajlás legkésőbb március közepén indul meg, és március végén az utolsó jég is elvonul. Folyószabáiyozási munkákat első ízben 1784—1848. között hajtottak végre, főleg ÚJ.metszések lét csítésével, általában a belsőségeket veszélyeztető partomlások elhárítására, de főleg a jobb hajóút biztosítására. A létesített 62 átmetszéssel a folyó hosszát 60%-ára rövidítették meg. 1908. után már a. vízfolyással párhuzamos irányú vezetőműveket csupán a homorú oldalon létesítették, s a domború oldalon kereszt gátakat építettek. A vezet őmüvek koronamagassága a középvizek szintjéig ért fel. A szabályozási szélességet a Barcs feletti szakaszon 160 m-ben, alatta pedig 200 naben állapították meg. A Barcs alatti 87 kin-es szakaszból mintegy 32 km hosszon végezték el a szabályozást az első világháború előtti időben. A munkálatok további folytatását az első világháború kitörése akadályozta meg. Azóta a lírásán összefüggő szakaszra terjedő szabályozás nem volt, s csupán a helyi károk megakadályozására a legveszélyezettebb helyeken történt esetenkint beavatkozás. A meder kellő fenntartás hiányában sok helyen elfajult, a hajózási mélységek lényegesen rosszabbodtak. A határszakaszon beépített szabályozási művek hossza 55 km, a felhasznált építőanyag pedig vegyesen kő, műkő, réteges rőzsemű és rőzsepokróc. Magyarország Jugoszláviával 1955-ben vízgazdálkodási egyezményt kötött. Az egyezmény alapján készülő szabályozási művek építése folyamatben van. Hajózás szempontjából csupán a Barcsig felérő^ szakasz jöhet tekintetbe. Az első világháború előtti időben végrehajtott eredményes' szabályozása"munkák legfőbb célja a jó hajóút biztosítása volt. Az igényeknek megfelelően 1907—1908. években megépült a barcsi medencés kikötő is. Az első világháború óta a határszakaszon a hajózás szünetel. A fenntartás hiányában a gázlós szakaszolt még inkább elfajultak, a hajózási mélységek lényegesen rosz- szabbodtak.
