Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
V. Dobos István–Knézy László–Petényi Oszkár–Szőnyi István: Folyószabályozás és a Balaton szabályozása
FOLYÖSZABALYOZAS ÉS A BALATON SZABÁLYOZÁSA 131 A beeresztő zsilip alatti terv szerinti fenékmagasság 99,80 m A. f., a dunai torkolatnál 83,20 m A. f., 'a 123,2 km hosszú folyó átlagos fenékesése tehát 13—14 cm/km. A vízállásokat es a vízszíncsést a balatoni vízercsztés befolyásolja. Vízemésztés szempontjából a szabályozott Sió-meder 3 szakaszra oszlik : a) Balaton — Kapos-torok (0—41,1 km) között 50 m3/sec, b) Kapos-torok — Nádorcsatoma-torok (41,1 — 98,2 km) között 90 m3/sec, c) Nádorcsatorna-torok — Duna (98,2—122,9 lun) között 130 m3/sec víztömeg kártétel nélküli levezetésére alkalmas a meder. A felső szakaszon a mellék-vízfolyások által szállított vízmennyiség elenyésző, itt a vízlevezető képesség teljes egészében a Balaton vízszint-szabályozását szolgálja. A vízhozam a felső szakaszon 0—50 m3/sec, a középső szakaszon 0,6 — 225 m3/sec, az alsó szakaszon 1,0—240 m3/sec között változhat. A Balatonból csaknem teljesen hordalék nélkül jut a víz a Sióba, és a Kapos torkolatáig a mellék-vízfolyások sem hoznak számottevő hordalékot, így a Kapos-torok feletti szakaszon aránylag tiszta, hordalékmentes a Sió vize. Lejjebb a Kapos vízhozamától és a hígítólag ható balatoni vízeresztéstől függően — az 1927—35. évi mérések szerint — 40—500 g/m3 között változik a löszös vízgyűjtőről származó iszaphordalék mennyisége. A hordalékmérésék eredményeiből számítva 40 000—45 000 m3 iszap vonul le évente a Kapos-torok alatti szakaszon. Bár az iszaplerakódás helyenként komoly elfajulást okoz, a mederfenékben emelkedés nem mutatkozik. A jégviszonyok a Sión kedvezőek ; az ismert adatok szerint eddig a jég kárt nem okozott és veszélyes torlasz nem keletkezett. A szabályozási munkák részben kotrással, részben partvédő-művekkel készültek. A kő partvédő-művek összes hossza jelenleg 5770 m-t tesz ki, beleértve a hidak beton- rézsü-burkolatait. A rőzse-partvédő-művek hossza : 34 310 m. A 30 évesnél régebbi rőzseművek elpusztultak, s ezért nem szerepelnek az előző értékben. A Siót a Balatonnal összekötő táblás tápláló zsilip nyílásszélessége 2 X 4 m. A hajózsilip 12 m széles és 83,5 m hosszú. A tápláló zsilip maximális vízemésztő-képessége a megengedett legnagyobb balatoni vízszint és a Sió vízemésztése figyelembevételével 50 m3/seo. Jelenleg a Sió Kapos-torkolat feletti szakaszán állandóan és a dunai torkolatnál kis vízállás idején a hajózás a balatoni vízeresztéstől függ. A Kapos-torok alatti szakaszon 17. táblázat fontosabb vízrajzi adata vízmérce 1947-—1956. évek LKV LNV KÖQ ! sokévi- NQ (3%) vízgyűjtő területe 0 pont magassága KV KÖV NV ÁTV km2 m A. f. cm cm | év m3/sec 5 566 150,54 — 117-42 334 —57 —117 493 (1950) (1900) 7,0 34,0 482,0 10 165 92,75 40 185 668 154 14 682 (1935) (1940) 0,55 22,0 200,0 13 026 138,01 47 1946/50. 120 | 309 1 101 47 480 (1947) (1925) kb. 50,0 kb. 195,0 kb. 1250,0 33 916 ü* 98,81 12 150 555 132 12 587 (1949) (1916) kb. 150,0 kb. 534,0 kb. 2000,0
