Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)
IV. DETERMINISZTIKUS TÁROZÓELMÉLET
47 MQ » a középvizhozam m3/s <^< » 1 teljes kiegyenlítést Jelent, vagyis hosszú idő a- latt a teljes hozzáfolyást vízkivételre használják fel. A ,.3 kiépítési mérték a tározótérfogat és a hczzáfolyás összegének hányadosa (pl. egy évre vonatkozóan). Amig árviztá- rozók esetében /3 az évi hozamnak csak kis töredéke, addig nagy kiegyenlítéssel jellemezhető vízellátási tározók esetében Q több év hozamának értékét adja, tehát ß -1,0 (l. még az V.6.3 szakaszban). Dyck kimutatja és ß kapcsolatát [OYCK/SCHRAMM 1968] , azonban szerinte Q nemcsak ck -tál.hanem a hozzáfolyások jellemzőitől (különösen a variációs tényezőtől és az autokorrelációtól) is függ; e kapcsolatokat megfelelő gön- besereg-táblázatokban mutatja be. A (kiépítési mérték által kifejezett) tározótárfogat ás a kiegyenlitési tényező kapcsolatára az V.6.3 és a VI.II. fejezetben még részletesen visszatérünk IV .2 A TÁROZÓK RENDSZERFOGGVÉNYE A már többször említett rendszerszemlélet szerint a tározó olyan rendszer, amelynek bemenete a hozzáfolyás ás kimenete a vizlebocsátás. A bemenet és kimenet közötti determinált összefüggést a tározó rendszeriüggvénye fejezi ki, amelyet az alábbiakban vezetünk le. A folytonosság feltétele azt mondja ki, hogy a hozzáfolyás és a kifolyás különbsége egyenlő a tározott vízmennyiség megváltozásával: l(t) - a(t) - (4.i) dt Az l(t) hozzáfolyás a független változó, az A lebocsájtás és a.: 3 tározott vízmennyiség a függő változók. A (é.l) egyenlet általánosan érvényes és pontos, megoldásához azonban egy a(0 = f(s,i) (4.2)
