Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)

VII. A KÜLÖNBÖZŐ MÓDSZEREK EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA ÉS KOMBINÁCIÓIK

271

melő farmterületet úgy kell üzemeltetni, hogy egy-egy tenyész- időszak hozadáka maximális legyen.

Az első lépcsőben az öntözési üzemet minden területegységre Caere) és minden növényi élére szekvenciálisán, dinamikus programozással optimálják. Miután ezt minden szóbajöhető növény- félére elvégezték, a kapott eredmények alapján elvégezhetők a második lépcső számításai. Ekkor lineáris programozással meghatározzák a farm optimális vetéstervét úgy,hogy mind a vetendő növények fajtáit, mind az egyes fajtákkal bevetendő terület- egységek számát, mind pedig az egyes növónyfólék művelésének Időbeli ütemezését optimálják.

Jelenleg Chovv és munkatársai olyan soklápcsős optimálási modellek (mLOM » "Multi Level Optimization Model") kidolgozásán fáradoznak, amelyek a komplex vízgazdálkodási rendszeroptimálás még további dekompozicióját teszik lehetővé.

VII.2.3 Az analitikus optimálási eljárások egyéb módszerekkel való kombinációja

A lineáris programozás ás a sorbanállási elmélet egyik kombinációját LOUCKS Cl968) végezte el New York-állambeli "Finger Lakes" optimális kormányzása céljából.

Sztochasztikus célfüggvényt állitott fel,amely olyan tározóüzemre törekszik, amely a tározóteltségek ás vizeresztések évszakonként előirt értékektől való eltérését minimálja. Ehhez- akárcsak a sorbanállási elmélet alkalmazásakor - elő kell állítani a tározóteltségek valószinüségeit, amelyek viszont az átmenetvalószinüségi mátrixok segítségével határozhatók megCv. fejezet). Az átmenetvalószlnüsógek - miként az V.fejezetben is- az üzemrendtől függenek, amelyet most, bizonyos korlátozások betartásával, a lineáris programozással optimálunk.

A dinamikus programozás és a sorbanállási elmélet kombinációjának akkor lenne értelme, hogy ha pl. egy szivattyús e-