Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)
VII. A KÜLÖNBÖZŐ MÓDSZEREK EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA ÉS KOMBINÁCIÓIK
265 hasznosítási, hajózási ás kisviz-kiegészltési célú vízellátási tározókat, a "B“ típushoz az árvízvédelmi tározókat soroljuk. Tegyük fel először, hogy egy “A" típusú tározót kell méreteznünk . *A* típusú (vízellátási) tározók méretezése Általában alapvetően fontos, hogy a tervezéshez a lehető legtöbb Információ álljon rendelkezésre, mind a hidrológiai a- datok, mind pedig a gazdasági adatok (költség- és kárfüggvények, hozadékadatok, stb.) köréből. Mindenféle méretezési eljárás eredményessége biztosabb, ha bőséges információn alapul. A/l eset i A tervezés célja és a peremfeltételek matematikailag (pénz-egységű vagy nem-pónz-egységü) célfüggvény ás korlátozások alakjában megfogalmazhatók. Minden gyakorlati feladat esetében meg kell kísérelnünk, hogy biztosítsuk ezt az A/l adottságot. Ha ez sikerült és ha még egy olyan analitikus optimálási eljárást is találunk,amely az adott módon megfogalmazott feladat megoldását lehetővé teszi, akkor ez az út a legajánlatosabb. Ez lehetővé teszi u- gyanis, hogy igazi optimális megoldást találjunk és nem igényli a valószínűségelméleti vsgy más típusú méretezési kritériumokra vonatkozó, sokszor nehézkes döntéseket .Különösen a pénz- egységben kifejezett célfüggvényeket lehet Jól kezelni. Ezekre példákat a VI.1.1.2 szakaszban (öntözési tározó), a VI.1.1.3 szakaszban (többcélú rendszer), a VI.1.3.1 szakaszban (szintén többcélú rendszer) és a VI. 1.3.3 szakaszban (szivattyús erőmű) találhatunk. Emellett a nem-pénz-egy3égü célfüggvények is jó alapot szolgáltatnak az optimális döntésekhez. Erre példát a VI.1.1.4 szakaszban, egy többcélú vízellátási tározóval kapcsolatban láthattunk.
