Vízgazdálkodási tározók tervezése (VMGT 65. VIZDOK, 1974)
VI. OPTIMÁLÁSI eljárások
243 Ezért oda kellene hatni, hogy az árvízi tározók (például HQio0-ra történő) méretezéséhez hasonlóan, a vízellátási tározókra is egységes méretezési irányelveket dolgozzanak ki, amelyek előírják, hogy az ilyen tározókat meghatározott hosszúságú szimulált adatsorozatok segítségével kell méretezni,hogy e téren i3 biztosítva legyen az egységesség és az összehasonlíthatóság. Ezen kivül ajánlásokat is kellene kidolgozni, amelyek megadják, hogy melyik szimulációs eljárást (a Fiering-félét vagy valamelyik másikat), milyen hosszú szimulációs sorozatokat (pl. 50 vagy 100 éveseket) és esetenként hány szimulációt (példánk esetében összssen 250-et) célszerű alkalmazni. VI.II.3 A digitális szimuláció elvének általánosítása Az előző szakaszban tárgyalt "range'-középárték (a méretezési érték) mellett a "range" valószínűségi eloszlása is nagyon érdekes. A VI.23. ábra a Schwaibach-i szelvényre, 20 éves és 45 éves kiindulási észlelt adatsorból 100 éves szimulációval kapott "range"-ek gyakorisági eloszlását tartalmazza. A 20 éves észlelési sor alapján mintegy 100, és a 45 éves észlelési sor alapján mintegy 150 szimulációt végeztünk. Habár egyetlen szimuláció (UNIVAC 1108 számológépen) mindössze 2 perc futtatási időt igényel, az ebben a fejezetben ismertetett és a VII. fejezetben ismertetendő szimulációs futtatások együttesen többórás gépidőt (és mintegy 100 000 DM költséget) igényeltek. Kutatási célokra bizonyára indokolt az ilyen költséges elemzés; a gyakorlati célokra viszont valószínűleg esetenként kb. 50 szimulációs futtatás, 50-50 év időtartammal is elegendő lenne s így a költség is csak alig lenne több,mintha egy mérnök, hagyományos módon, az észlelési adatokból kü- lönbségösszegező-görbét állítana elő. A VI.23. ábra valószínűségi eloszlásai csak 100 éves szimulációkból számított “range“-ekre érvényesek. Hogy a fent említett hatalmas munkaigényü számolást ne kelljen minden idő
