Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Útmutató a Vízgazdálkodási Lexikon használatához
ÚTMUTATÓ A VÍZGAZDÁLKODÁSI LEXIKON HASZNÁLATÁHOZ 1. A Lexikonban a fogalmak és kifejezések a magyar ábécé szoros rendjében szerepelnek. Külön betűknek tekintjük az a—á, c—cs, e—é, g—gy, 1—ly, n—ny, o—ö, s—sz, t—ty, u—ü, v—w, z—zs betűket. Ezen elv alapján soroltuk be a címszó második, illetve további betűit is. 2. A sok, különösen a már magyaros írással és kiejtéssel használt idegen szó, szakkifejezés miatt az A betűnél nem talált szavak az Á, az Á alatt nem talált szavak az A, a C alatt nem talált szavak a Cs, K, Sz a Cs alatt nem talált szavak a C, (Ch), az E alatt nem talált szavak az É, Ae, az É alatt nem talált szavak az E, Ae, az F alatt nem talált szavak a Ph, az I alatt nem talált szavak az Y,J, a J alatt nem talált szavak az I, Y, a K alatt nem talált szavak a C, (Ch), Q., az Oe alatt nem talált szavak az ö, az Ö alatt nem talált szavak az Oe, a Ph alatt nem talált szavak az F, a Q. alatt nem talált szavak a K, az s alatt nem talált szavak a Ch, Sz, az Sz alatt nem talált szavak a c, s, a V alatt nem talált szavak a W, a w alatt nem talált szavak a V betűnél is kereshetők. 3. A szoros ábécé-rend következtében előfordul, hogy két vagy több tagból álló címszavak távolabb esnek az alapszótól. Pl. a hab címszó után kerül a habarcs, habarcskeverő gép, habarcsszivattyú, és csak itt következik a habdeszka címszó. Az is előfordul, hogy gyűjtőfogaimat jelölő szó, mert többes számban van, később szerepel, mint a gyűjtőfogalom egyes számú alakjának szóösszetételei. Pl. bukóakna, bukóéi stb. után következik a bukók címszó. Azért ha a fogalmat egyes számú alakjában nem találjuk, keressük a többes számú alakot, és fordítva. Hasonlóan, ha jelzős elnevezést nem találunk, a fogalom a jelző nélküli alak helyén keresendő. 4. Az utalás (-*) jelét háromféle jelentéssel alkalmaztuk: a) Általában arra a szöveges címszóra utal, ahol részletes magyarázatot találunk a keresett fogalomról. Ilyenkor tehát jelentése azonos a „1.” (lásd) jelöléssel. Az utalás helyén, a szöveg között az utaló szót általában dőlt (kurzív) betűvel szedettük. Ha az utalószó (pl. Biogeográfia) közvetlenül a címszó (pl. Életföldrajz) után zárójelben, dőlt szedéssel szerepel, azt jelenti, hogy az utaló szó a címszóval azonos jelentésű, b) A címszó végén vagy a szöveg között mindig zárójelben található utalás a tárgyalt címszó kibővítését vagy IX
