Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Útmutató a Vízgazdálkodási Lexikon használatához

rokonterületeit jelöli. Célja az ábécé-rendszer következtében tartalmilag széttagolt tárgykörök összekapcsolása. Az utaló jel utóbbi értelmezése megfelel a régebben használatos „1. még” (lásd még) jelölésnek, c) Az utaló jelek használatának harmadik esetében a szócikk szövegén belül utalunk a kapcsolódó, a témához szorosan csatlakozó fogalmakra.

A címszavak kidolgozása során azonban nem utaltunk minden, a Lexikonban szereplő fogalomra, tehát azokra sem, amelyek fontosságuk miatt nyilvánvalóan önálló címszóként is szerepelnek. A sok utaló jel ugyanis csak zavarná a szöveg áttekinthetőségét. Ez vonatkozik a kiemelt, dőlt betűvel szedett fogalmakra is. Ha tehát valaki valamely olvasott kifejezés, fogalom felől tájékozódni kíván, akkor is keresse az ábécé szerinti helyen, ha nincs utalásjelzés előtte.

5. Ha valamely kevésbé jelentős fogalom önálló címszóként nem található, abban a címszóban kell keresni, ahová mint részlet beletartozik.

6. A címszó után zárójelben dőlt szedéssel a címszó szinonimáit tüntettük föl.

7. Az idegen szavakat általában fonetikusan, azaz magyaros írásmóddal írtuk, azokban az esetekben mindenesetre, amikor az idegen szó a magyar nyelvben már meghonosodott, pl. hidrológia (hydrologia). A csak a tudományos nyelvben használt idegen szavakat az eredeti írásmód szerint írtuk.

8. A fogalmakat a leginkább elterjedt nevük alatt dolgoztuk ki, pl. befogadó a címszó, s a vele szinonim „recipiens” utalóként szerepel.

9. Az idegen szavak kiejtését csak a kevésbé ismert szavak esetében, és csak a magyar nyelv kiejtési szabályaitól merőben eltérő kiejtésnél jelöltük.

10. A többértelmű fogalmak esetében a címszót félkövér arab számokkal tagoljuk csoportokra.

11. A Lexikonban használt rövidítéseket és jeleket külön jegyzék tartalmazza. A rövidítések és jelek használatától — ha az érthetőség úgy kívánta — eltekintettünk.

12. A címszót a szövegben nagy kezdőbetűvel rövidítettük.

13. A Lexikon szövegében (a 3. pontban említett esetek kivételével) dőlt (kurzív) betűvel szedettük a fontosabb kifejezéseket, kiemelésük céljából.

14. Az ábrák többségét a róluk szóló szöveg közé vagy közelébe helyeztük. A színes mellékleteket és a témájuk miatt, valamint a nagyközönség érdeklődését jobban felkeltő fényképeket külön csoportosítottuk. A szövegben azonban mindig megjelöltük, hogy az értelemszerűen hozzájuk tartozó. de távolabb eső ábra melyik táblán található.

X