Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

V

Vízvédelem szerint az értékesített vízmennyiség megállapí­tásában jelentkezik, mert a fogyasztói vízmérő­ket nem lehet egyidejűleg leolvasni. Az ebből származó torzulások éves időtartamra kb. ki­egyenlítődnek. Az átalánydíjat fizető, ún. mé­retlen fogyasztóknál azonban (vízmérővel föl nem szerelt bekötések, közkifolyókat használók) az átalánydíj összegének megfelelő vízfogyasztás és az általuk valóságban fölhasznált víz közötti különbség jelentős lehet, és rendszerint növeli a V.-et. A V. mértéke a V.-nek a termelt vízhez viszonyított %-os számaránya. A fentiek szerint megfigyelt V. mértéke jó vízmű-üzemvitel ese­tén 10—12%, agresszív altalaj vagy régi csövek esetén 15%. A magyar vízművekben átlag 12—14%, Bp.-en 10—11% (sokéves átlag alap­ján). 2. Az esőztető öntözéssel kiszórt vízből a csa­padék földre jutása előtt a levegőben elpárolgó vízmennyiség. 3. A természeti körülmények, ill. műszaki hiányosságok miatt a hasznosításra szánt, de a vízhasználó számára elvesző (elszökő) víz. A V.-nek a vízbeszerzés helye és a vízhasználó között jelentkező részét külső V.-nek, a vízhasz­náló (üzem) területén jelentkező részét belső V.-nek nevezik. Vízvezetékes ellátottság -► Ellátottság Vízvezetékes lakás. Legalább egy víz­fogyasztó készülékkel, pl. falicsappal fölszerelt Vizvezelékfektetés géppel 855 lakás. A lakásstatisztika fontos minőségi mu­tatója. Vízvezetéki közkút Közkifolyó Vízvezetéki vízzel ellátott lakosság. A vízvezetékes lakásokban, emeleti, udvari vagy kerti csappal ellátott lakásokban élők, végül a vízműhálózatra szerelt közkifolyóról vizet hordók együttes száma. Mo.-on a V. 1970-ben 5,6 millió főt tesz ki, az összes népesség 55%-át. Vízvezeték-szerelő. Az épület vízvezeté­kének és csatornázásának kivitelezését végző, a közcsőhálózatnak és szerelvényeinek szere­léséhez is értő szakmunkás. Vízvezetési rendszer. A vízvezető-, kor­mányzó- és mérőelemek olyan célszerűen ki­alakított rendszere, amely lehetővé teszi a víz­igények időbeli és mennyiségbeli kielégítését vagy az időszakos vízfeleslegek elvezetését. Vízvezetési szolgalom — Vízi szolgalmak Vízvezető képesség Vízáteresztő kapa­citás Vízvezető kőzet -» Víz elhelyezkedése a földkéregben Vízvezető-rendszer -»■ Víz elhelyezkedése a földkéregben Vízvezető réteg. Olyan likacsos vagy repe­dezett, réteges településű kőzet, amelyben a víz a ráható erő hatására áramlik, ill. áramolhat. Általában az agyag és finom iszapos homok vagy ezek keverékéből álló vízzáró, vagy vizet csak kisebb mértékben áteresztő fedőréteg alatt vagy ilyen rétegek között elhelyezkedő homok, murva, kavics, vagy ezek keverékéből alakult, vizet jól áteresztő talaj. Gyakorlati szempontból a vízzáróság hatását az -► áteresztőképességi együttható, k — 10 ~6 cm/sec értéke jelzi. Vízvezető útvonal. A vízszállító létesítmé­nyek (csatornák, csővezetékek) nyomvonala. Vízvezető vető. A felszín alatti víz áram­lását, utánpótlódását vagy felszínre lépését segíti elő. A Dunántúli-Középhegység ÉK—DNy-i irányú törései, vetői általánosságban zártak, rossz vízvezetők, míg az ÉNy—DK-i irányúak nyitottak, vízvezetők. Víznyerésre legnagyobb lehetőség a törések, vetődések kereszteződésénél van. Vízvédelem. A felszíni és felszín alatti víz­készletek minőségének megóvására és szükség szerinti javítására kifejtett műszaki, igazgatási és hatósági tevékenység. A V. lehetővé teszi, hogy a vízkészlet-gazdálkodás során ne kelljen a rendelkezésre álló vízmennyiséget (vízkészle­tet) a nem kielégítő vízminőség miatt figyelmen

Next

/
Oldalképek
Tartalom