Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
V
Víztisztítási technológia 846 vizsgálati leletek, a helyi tényezők, valamint a fölhasználás célja és gazdaságossága szerint megkövetelt vízminőségi föltételek alakítják ki. A V. technológiájában kialakult alapműveletek variációiból és kombinációiból tevődik össze a V. Az alapműveletek: a) csírátlanítás, b) levegőztetés, c) ülepítés, d) pelyhesítés, e) derítés, f) szűrés. A V. technológiájának a víz jellegéhez kell alkalmazkodnia, figyelemmel a víz esetleges időszakos változásaira és a V. céljának követelményeire. A V. tehát összetett feladat. A V. általában a következő feladatok megoldására szolgál: a) vastalanítás, b) mangán- talanítás, c) savtalanítás, d) felszíni vizek tisztítása, e) vízlágyítás, f) kovasavtalanítás, g) só- talanítás, h) gáztalanítás. (->- Vízkezelés) Irodalom. AlfÖldy—Szitkey—Vitális: Vízellátás és csatornázás. 1. Vízellátás. (Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum) Bp. 1963. 307 p.; Alföldy—Cserjés—Bartha: Víz- és szennyvíztisztítási technológia. (Üzemvezetői tanf.) Bp. 1964. 219 p.; Alföldy Gy.: A víz csírátlanítása. OVF. kiadm. Bp. 1962. 143 p.; Abos B.: Vízellátás és vízkezelés I. (Mérnöktovábbképző Intézet). Bp. 1964. 275 p.; Bolberitz K.: Vízellátás és vízkezelés III. (Mérnöktovábbképző Intézet) Bp. 1964. 225 p.; Borsos —Salamin: Vízellátás és csatornázás. (Egyetemi Tankönyv). Bp. 1965. 440 p.; Magyar Szabvány- ügyi Hivatal: 15. 249—60 R.; Kulszkij, L. A.: A vízkezelés kémiája és technológiája. Bp. 1964. 311 p.; Koloszov—Komarov: A víz előkészítése, kazánvizek, élelmiszertechnológiai vizek. Bp. 1963. 388. p.; Reichert: Vom Rohwasser zum Hochdruckdampf. (Verlag von Wilhelm Knapp) Halle (Saale). 1949. 202 p.; Reinhardt, H.: Berechnungen und Untersuchungen am Roh und aufbereiteten Kesselspeisewasser. (Fachbuchverlag) Leipzig. 1952. 213. p. Víztisztítási technológia. Mindazoknak a mechanikai, kémiai, ill. biológiai elven alapuló eljárásoknak összessége, amelyekkel a természetből kitermelt vizet a fölhasználás követelményeinek megfelelő minőségűre alakítják át. A lakosság és az ipar mennyiségi és minőségi vízigénye világszerte rohamosan nő, a jó minőségű felszín alatti vízkészletek viszont egyre szűkösebbé válnak. Ezért a V. napjainkban is gyors ütemben' fejlődik, újabb és újabb gyors és gazdaságos eljárásokat fedeznek föl. A fejlődés iránya a felszíni vizek tisztításának teljes automatizálása, nagyobb távlatban pedig a tengervízből ivóvíz előállítása. (-*- Víztisztítás) Víztorony. Sík vidéken vízszállítás és fogyasztás közötti különbségek kiegyenlítésére, továbbá az üzemi nyomás állandó értéken való tartására szolgáló -* magaslati víztároló medence elhelyezését biztosító, torony formájú térbeli tartószerkezet. Monolit-betonból vagy előregyártott (feszített) elemekből, a kisebb térfogatúak pedig téglából készülnek. Tartályának szellőzéséről, tisztíthatóságáról és hőszigeteléséről gondoskodni kell. E célból a V.-ban mindig el kell helyezni a tartályhoz vezető lépcsőt. A V. a város egyik kiemelkedő, jellegzetes építménye, ezért a városképbe illeszkedő, művészi architektonikái kiképzése fontos követelmény. Kisebb településeken acélszerkezetből készült hidroglóbusszal helyettesíthető. Víztömeg. 1. A vizsgált víztest vagy vízrészecske tömege (egysége a technikai rendszerben kp. cm ~1 • sec2). 2. Helytelenül a vízmennyiség és a vízhozam megjelölésére is használják. Vízturbina — Turbina Víztükör. A nyugvó víz felszíne. Víztükörmetszet Vízvonalfelület A Szabadság-hegyi víztorony
