Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

V

A közvetett, ún. nem számszerűsíthető hatások a vízgazdálkodási beruházás hatékonyságának értékelésénél nem hagyhatók figyelmen kívül. (-*- Beruházás)

Vízgazdálkodási célcsoportok. Ebbe a körbe azok a termelő és nem termelő beruházások tartoznak, amelyek homogén beruházások sorozatából, egységes hálózatfejlesztési terv alapján, vagy azonos fejlesztési célt szolgáló beszerzések útján valósulnak meg. Célcsoport képzése általában olyan esetben történik, amikor azonos vagy hasonló célú beruházások megvalósítása területileg vagy időben egymástól elkülönül. Termelő szférában csak szűk körben alakítható célcsoport. A fejlesztési célt a kormány határozza meg, míg a célcsoporton belül az egyes beruházások megvalósításáért felelős hatóság vezetője dönt és felelős a rendelkezésére bocsátott eszközöknek a kormány által jóváhagyott módon történő felhasználásáért.

A -*• vízgazdálkodási ágazat beruházásai három célcsoportban valósulnak meg:

lakossági és ipari víztermelés, szolgáltatás (elosztás) fejlesztése,

mg.-i vízhasznosítás fejlesztése, vízkárelhárítás.

Az egyes célcsoportok tartalma a következő:

1. Lakossági és ipari víztermelés, szolgáltatás (elosztás) fejlesztése

az állami kezelésű nagyobb víztermelő művek és létesítmények, a nagyobb térségeket átfogó regionális vízműrendszerek;

a tanácsi kezelésű víztermelő-szolgáltató művek, valamint az ezekhez kapcsolódó vezeték- hálózat és egyéb létesítmények;

a háztartások és az ipari üzemek szennyvizeinek tisztítását és elvezetését szolgáló művek, valamint a fürdők előirányzatait tartalmazza.

2. Mg.-i vízhasznosítás fejlesztése keretében megvalósuló beruházások biztosítják a mg.-i üzemek által létesített öntözőtelepek és halastavak vízellátását. A célcsoport előirányzata a mg.-i üzemen kívüli létesítmények (ún. főművek) megvalósítását tartalmazza.

3. Vízkárelhárítás célcsoportba tartoznak az -*• árvízmentesítési, a folyószabályozási, belvízrendezési (Síkvidéki vízrendezés) és -*■ vízfolyásrendezési célú állami főműveknek és tanácsi kezelésben levő műveknek a fejlesztései, valamint a művek kiszolgáló létesítményeinek, tartozékainak, a vízkárelhárítási munkákhoz, a védekezéshez szükséges gépeknek, hírközlő eszközöknek a beruházásai is.

Vízgazdálkodási célcsoportok 806

Vízgazdálkodási diagram Vízforgalmi ábra

Vízgazdálkodási egység (vízkészlet-gazdálkodási egység). Minden olyan meghatározott terület, ill. folyószakasz, melyre vízgazdálkodási mérleg készül vagy természeti adottságainál fogva vízgazdálkodási mérleg készíthető. A V.-et a felszíni vízgyűjtők, ill. a felszín alatti vízadók elhelyezkedése szerint jelölik ki. (-*■ Vízgazdálkodási mérleg, -*■ Országos jelentőségű folyó. Területi kiemelt vízfolyás)

Vízgazdálkodási felelős. A nagyobb fogyasztású vállalatokban, ill. indokolt esetben a középfokú irányító szervekben és minisztériumokban a víztakarékosságot célzó intézkedések irányításával és ellenőrzésével, továbbá az -*■ üzemen belüli vízgazdálkodási feladatok összefogásával, ellátásával megbízott felelős műszaki dolgozó (szervezeti egység). A V.-t az OVH elnöke az érdekelt főhatóságok vezetőivel egyetértésben jelöli ki.

Vízgazdálkodási hossz-szelvény. Olyan grafikon, amelyről a vízfolyásszakasz tetszőleges szelvényéhez tartozó vízgyűjtő terület összesítő vízmérlege bizonyos paramétereinek (vízmérlegkaroknak, esetleg az ezeket összetevő fő elemeknek) mennyiségi és minőségi jellemzői leolvashatók (-— Vízgazdálkodási mérleg).

A V.-t felszíni vízgazdálkodási egységek (elsősorban zárt vízgyűjtő területek) vízkészlet-gazdálkodásának áttekintésére, ill. tervezésére alkalmazzák. A V. emellett a vízkészlet-gazdálkodás helyi, operatív megvalósításának elsőrendű munkaeszköze.

Irodalom. Domokos M.: A vízgazdálkodási hossz-szelvény. Vízügyi Közlemények. Bp. 1965. 4. sz. 516—541. p.

Vízgazdálkodási idősor. A -*■ vízgazdálkodási mérleg egyik fajtája.

Valamely vízgazdálkodási egység V.-a olyan grafikon, amelyről leolvashatók a tárgyidőszak tetszőleges időpontjában érvényes összesítő vízmérleg bizonyos paramétereinek (vízmérlegkaroknak, esetleg az ezeket összetevő fő elemeknek) mennyiségi és minőségi jellemzői.

A magyar vízkészlet-gazdálkodási gyakorlatban V.-t eddig alig alkalmaztak.

Vízgazdálkodási jog. A vízügyi állam- igazgatási (anyagi) jognak az a része, amely az állami vízgazdálkodási szervek feladatait, működését és e működés során az állami és állam- igazgatási szervek között keletkező alá- és fölérendeltségi, ill. mellérendeltségi államigazgatási jogviszonyokat szabályozza. Ez a szabályozás — a vízgazdálkodási tevékenység tartalmának megfelelően — irányulhat az állami vízgazdálkodás műszaki feladataira, gazdasági tevékeny-