Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
B
Bejárati csatorna Bejárati csatorna. A hajóknak a folyók mellé telepített medencés kikötőkbe (-»- Kikötő) való be- és kijárására szolgáló mesterséges csatorna, melyet a folyó homorú oldalán (-»- Homorú part), a folyás irányával hegyesszöget (20°—40°) bezáró vonalozással építenek. Hasznos szélessége a legnagyobb hajószélesség háromszorosánál kisebb nem lehet. Helyét úgy kell kiválasztani, hogy a bejárat fölötti és alatti folyószakaszon a hajóvonatok fordításához, valamint a várakozó uszályok számára szükséges víztükörszélesség és vízmélység a legalacsonyabb vízállás esetében is rendelkezésre álljon. Bekapcsolási áram. Valamely villamosgép v. berendezés villamos hálózatra kapcsolásakor fellépő legnagyobb áramerősség. Jelentősége transzformátorok és villamos gépek indításánál van, ahol a B. a névleges áramfelvétel többszörösét is elérheti. Bekötés. A burkolatoknak v. a medreket keresztező műtárgyaknak az a része, mely a kimosás ellen védi a burkolatot, ill. a műtárgyat. Különös jelentősége van a vízmosások megkötésére épített gátakon, a tároló-, ill. völgyzáró gátakon. Bekötőcsatorna. Az épületek szennyvizeit a közcsatornába vezető csatornaszakasz. A házi -*- alapcsatornától a -*■ betorkolló ívcsőig (csatlakozócsonkig) terjed. Bekötő keresztgát. A folyószabályozási célból épített -> vezetőművet a partba bekötő keresztirányú mű. Feladata a vezetőmű és a part 66 közötti mederrészben a vízfolyás megakadályozása, ill. nagyobb vízhozamok esetén csökkentése és a kirekesztett mederszakasz hordalékkal való feltöltődésének segítése. Bekötővezeték -*• Összekötőcső Belengés. Szabályozástechnikai fogalom; a nem stabil folyamatokban észlelt jelenség: valamely jellemző egy középérték körül egyre nagyobb, periodikus kitéréseket végez. Belépési ellenállás. A mozgó folyadéknak vezetékbe, csatornába belépésekor keletkező energiavesztesége. Oka az-*- áramvonalak irány- változása (összehúzódása, szilárd felületről való leválása). A B. nagysága főképpen a belépés környezetét jellemző geometriai viszonyok, továbbá a sebességalakulás módosításával csökkenthető. Ha a sebességek nagyok, a belépési szakaszon -*■ kavitáció keletkezhet. Belépési veszteség. A nagyobb szelvényből kisebb szelvénybe áramló folyadékban fellépő energiacsökkenés. Nagysága a belépési szelvény kialakításától és a belépés sebességétől függ. Belépő vízhozam. A vízgazdálkodási egység területére belépő vízfolyás vízhozama, a vízgazdálkodási egységen átfolyó vízkészlet része. (Redukált természetes vízkészlet) Belhajózás. A szárazföld belsejében fekvő belvízi utakon (-»- Vízi utak) lebonyolított hajózási tevékenység. Belövés (kútperforálás). Nagy mélységű fúrt kutaknál (1000 m fölött) a vízadó rétegnek a termelésbe való bekapcsolása, a beépítés után, a béléscső és a palástcementezés átlyukasztásával, perforálásával történik. Golyós, sugárhatású (jet) és eróziós perforálást ismerünk. Golyós perforáláskor a béléscső lyukasztását a cső falára lőtt acélgolyó végzi. A sugárhatású (jet) perforáláskor a béléscső lyukasztását a ráirányított nagy hőmérsékletű szúróláng végzi el. Az eróziós perforálás során a valamely hordozó folyadékban (víz, olaj) elkevert kvarchomokot magas nyomással a béléscső falára lövellik, és a keverék eróziós hatása lyukasztja át a cső falát. Belső anyagárok. A föld anyagú, magas vezetésű víztartó töltésekkel épített csatornák (rendszerint öntözőcsatornák) építésekor alkalmazott módszer; a töltésekhez szükséges földanyagot a csatornaszelvény bevágási részének, a vízvezetéshez szükséges méreten túl való meg- nagyobbításával nyerik (szélesítés, mélyítés). Belső csappantyú -*■ Csappantyú Belső földtani erők (endogén földtani erők). A föld mélyének energiái, ill. az általuk okozott dinamikai jelenségek gyűjtőneve. Közvetlenül észlelhető megnyilvánulásai a -*- földrengés és a felszíni magmás (vulkáni) működés. Közvetlenül nem észlelhető B. a mélységi magmás (plutói) működés, valamint a földkéreg -*- szerkezeti mozgásai címen összefoglalható szárazulatképző és hegységképző mozgások. Belső halágy -*- Halágy Belső súrlódás (nyúlósság, viszkozitás). Általános értelemben: az a belső ellenállás, mely a testek részecskéinek egymás mellett való elmozdulását gátolja. Nyugalmi állapotban tehát B. nincsen. Folyadékok esetében az a tulajdonBekötő keresztgát
