Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Sz
Sziget a reakció ne forduljon vissza, mindig kell a vízben szabad szénsavnak lennie. Ezt a szükséges szabadszénsav-mennyiséget egyensúlyi szénsavnak nevezik. Az ezt meghaladó szénsav az ún. agresszív szénsav, amely további karbonátot képes feloldani, és ezáltal korróziós hatást is kifejthet. Az egyensúlyi szénsav és a hidrogénkarbonátok határozott pH-t állítanak be. Az agresszív szénsav a víz pH-ját savanyúbbá teszi, míg az egyensúlyinál kevesebb szénsav esetén a pH a lúgosabb tartomány felé tolódik el. Az egyensúlyi és aggresszív szénsav együttesen alkotja az ún. szabad szénsavat, amelynek mennyiségét úgy határozhatjuk meg, hogy lúggal fenolftalein- indikátor mellett pH 8,3-ig titrálnak. A hidrogénkarbonát meghatározása végett viszont savval titrálnak metiloranzs mellett pH 4,5-ig. Karbo- nát-(CO;T ~) ionok gyakorlatilag csak pH 8,3 fölött vannak az oldatban. Meghatározásuk céljából savval titrálnak a fenolftalein elszíntelenedéséig, azaz pH 8,3-ig. (-*■ Lúgosság) Széndioxid-asszimiláció -*■ Fotoszintézis Széndioxid által felhajtott forrás Forrás Szénegyenérték ->- Hévíz hőértéke Széngyűrűs tömítés. A forgó tengelyek melletti folyadékátszivárgást megakadályozó tömítés. Legismertebb a -► Huhn-tömítés. Szénhidrogén által felhajtott forrás -*• Forrás Szén körforgalma. A vízi élettérben élő zöld növények fotoszintézise során a vízben levő szervetlen szén (széndioxid szene) beépül a növények szerves anyagaiba (szerves kötésű szén.) A növényevő állatok révén ez a szén az állati szervezetek testének építőköve lesz. Az élőlények szerves szénvegyületeik egy részét széndioxiddá oxidálják, ami a vízbe jut. A szervezetek pusztulása után testük szene az üledékbe kerül, ahonnan v. szaprotróf organizmusok hozzák vissza a Sz.-ba v. mikroorganizmusok szabadítják fel széndioxid formájában. A vízbe jutott széndioxidot újra a növények hasznosítják, v. a légtérbe szökik, ahonnan viszont oldódással tetemes mennyiségű széndioxid kerülhet a vízbe Szénlepárló üzemek szennyvize. Kátrányt és fenolt tartalmazó szennyvíz. A kátrány és fenol mennyisége és minősége a szén mennyiségétől, a lepárlás hőfokától és a lepárlás technológiájától függ. Szénmosó víz. A szén osztályozásához, tisztításához és a meddő elválasztásához elhasznált víz. A Sz. tisztítása során a szénszemecskéket vissza kell nyerni és a vizet újabb felhasználásra kell előkészíteni. A tisztítás alapelve az ülepítés. Több tisztítási eljárás ismeretes, pl. -► Lage- mann—-Imhoff-féle, derítőciklon stb. Szénporadagolás. A víz káros íz- és szaghatásának kiküszöbölésére a vízhez speciális készülékkel 2—5 g/m3 aktív szénport adagolnak. Szénsavas forrás. Az olyan forrás neve, melynek vizében a szabad szénsav egyenértéke legalább a fele a hidrogénkarbonátok egyen- értékének. A szabad szénsav abszolút mennyisége 1 kg vízben legalább 1 g. A Sz.-ok COa-ja vulkáni utóműködés következtében keletkezik. A juvenilis eredetű C02-gáz fölfelé emelkedése közben a vadózus vízzel találkozván azzal szénsavat alkot. A szénsavas vizet savanyúvíznek (borvíz), a kénes vizet csevicének mondjuk. Szénsavas fürdő. Természetes v. mesterséges szénsavat tartalmazó, gyógyvízzel táplált kádfürdő. Szénszűrő. A víz káros íz- és szaghatásának kiküszöbölésére, a túlklórozott víz deklórozá- sára szolgáló szűrő. A vizet 2—4 mm 0-jű aktív szénszemcsékkel töltött szűrőberendezésen vezetik át 30—50 m/ó sebességgel. A szénréteg vastagsága 3—3,5 m. A Sz.-ket 3—6 hónaponként forró vízgőzzel regenerálni kell. Széntetraklorid mérőfolyadék (CC14). Az Ornstein-rendszerű klórgázadagolók mérőberendezésében használt sárgásbarna színű folyadék. Szétágazó jelleg Szakaszjelleg Sziberth Arthur (1856—1902) mérnök, a Vízrajzi Osztály munkatársa főmérnöki beosztásban. Nevét a Péch Józseffel közösen szerkesztett „Tisza hajdan és most” c. munka tette közismertté. Szifon Vízzár Szifonálás (szivornyázás). Folyadék átemelése szivornyával. Szifonos adagoló. Az állandó mennyiségű oldatadagolást az oldattartály folyadékszintje és az úszóra erősített szifoncső kifolyási végének az oldat szintjétől lefelé mért állandó távolsága biztosítja. Az -+■ oldatadagoló e távolság változtatásával állítható be a kívánt mértékre. (-*■ Adagoló) Szifonos csigaház. A függőleges tengelyű vízgépek csigaháza, abban az esetben, ha a felvízszint a turbina-vezetőkerék beömlőpalástjának alsó éle alatt helyezkedik el, és a csigaházat üzem közben szifonhatás tartja telve. Sziget. A vízfelszínből kiemelkedő, minden oldalról vízzel körülvett, rendszerint növényzettel borított szárazföld. A folyókon a magasabb árhullámok elönthetik a Sz.-et, de az év nagy részében szárazon van. (-» Világ nagyobb szigetei) 671
