Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Sz
Szigetelés 672 Szigetelés (vízszigetelés). 1. A szerkezeti elemek átázás elleni védelme céljából készített védőréteg. 2. A többé-kevésbé vízáteresztő felületek vízzáróvá tételére szolgáló művelet. 3. Általában valamilyen térség, létesítmény, szerkezeti elem védelme nem kívánt hatások — hő, hang, vízszivárgás stb. — ellen. Szigetelőanyagok. Az elektromos, hang-, hő-, víz- stb. hatásokat rosszul v. egyáltalán nem közvetítő anyagok. Szigetelőmag. 1. A vízáteresztő v. a kevésbé vízzáró anyagú töltés, gát (árvédelmi, tározó, völgyzáró stb.), falazat vízzáróságának fokozására elhelyezett vízzáró, ill. a szivárgást csökkentő anyagú test. Elhelyezhető a töltés v. gát közepén v. víz felőli szélén; ebben az utóbbi esetben felületi védelemmel is ellátják. Akkor hatásos, ha a teteje az előforduló legmagasabb vízállás fölé ér, s alja beköt az alsó vízzáró rétegbe. Ilyen pl. az -*• agyagmag v. a ->- vízzárófüggöny. 2. A halastótöltések vízzáró agyagékelése. A Sz. vastagságát a víznyomás mértékének megfelelően választják meg. A nagyobb töltésekbe betonfüggönyt v. vasszádfalat építenek. Szigetelt cső. Olyan vízvezetéki cső, amel\r anyagának korrózió elleni védelme v. a benne szállított víz hőfokának megőrzése céljából külső szigetelőréteggel van bevonva. Szigethegység. A fiatalabb földtani korú, általában egyenletes domborzatú felszínből szigetszerűen kiemelkedő, idősebb földtani képződményekből álló hegység. Ilyen pl. a Bara- nyai-szigethg., mely a Dunántúli-dombvidékből kiemelkedő Mecsek és Villányi-hg. összefoglaló neve. A szigetrög a Sz.-hez hasonló megjelenésű, de kisebb kiterjedésű, szegélyein törésekkel határolt forma (pl. a tatai Kálváriadomb, a siklósi Várhegy). Szigetrög Szigethegység Szigetszentmiklósi Vízmű -*• Fővárosi Vízművek Szigorított sávos művelés. A 17% fölötti lejtőtartományba eső területek talajvédő művelési módja. A Sz. esetében a művelendő sávok szélességét és a termesztendő növénynemet is megszabják. Szikes agyag. Víztartalmától függően erősen változó térfogatú és halmazállapotú földanyag. Kiszáradás közben nagymértékben zsugorodik, ázás hatására pedig kohéziója minimális értékre csökken, a víz kioldja belőle a sziksót, és ezzel az anyagot teljesen labilis állapotba hozza. Töltésépítésre nem alkalmas. Szikesedési hányados. A szikesedés mértékét jelző mutató. A kicserélhető összes kationok Na-arányát százalékosan adja meg. Szikes talajok. Elsősorban a kontinentális klíma szárazabb területein kialakult kedvezőtlen talajok, amelyekben az oldható sók, főképpen a Na, nagyobb mennyiségben fordulnak elő. Szikes vizek. Nagyobb kiterjedésű, hidrogénkarbonátos vizek, melyekben Na+ az uralkodó kation, de COj -ionoknak jelentéktelen szerepük van. Nem olyan szélsőségesek, mint a sziksós vizek. Szikkasztás. A halastavakat lehalászás után legalább két hétig szárazon kell hagyni, hogy a szeméthalak és a halparaziták elpusztuljanak. Szikkasztó akna Szivárogtató akna Szikkasztó kút ->- Szivárogtató akna Sziklaterasz -*• Folyóterasz Sziksós vizek. Lefolyástalan, nátriumkarbonátot tartalmazó kisebb tavak (COj legalább 30 egyenérték-%). pH-juk 7,5—10,0, lúgosságuk 6,6—74,8 W° közt változhat az év folyamán az időjárási viszonyoktól függően. Szélsőséges tulajdonságaik élővilágukra is hatnak. Szilárd halmazállapot ->- Halmazállapot
