Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Sz
son, ármentesítésen és lecsapoláson túl számolt a vízhasznosítás feladataival is. Egyéb gazdasági—műszaki alkotásai közül kiemelkedő jelentőségű a Lánchíd, az Óbudai Hajógyár. Irodalom. Károlyi Zs-: Széchenyi István vízügyi tevékenysége Vízgazdálkodás. 1966. 6. sz. Székléc -*■ Szegélyléc Szél. A levegő mozgása, amelynek irányát és sebességét a légnyomásviszonyok szabják meg. A felszínközeli Sz.-viszonyokról kanalas Sz.- íróval, nyomólapos Sz.-mérővel felszerelt észlelőállomások gyűjtenek rendszeres adatokat. A magasabb légrétegek Sz.-viszonyait kis léggömbök (rádiószondák) pályájának bemérése útján figyelik. A Sz. irányát égtájak szerint jelölik meg. A többnyire 8 főirány (É, ÉK, K, ... stb.) szerinti megjelölés mindig arra az irányra vonatkozik, ahonnan a Sz. fúj. A Sz. erősségét közelítően a nyomólapos Sz.-mérő elfordulásának mértékét kifejező Beaufort-fokokban, pontosabban sebességmérő műszerek adatai szerint jellemzik. {-*- Beaufort-féle szélskála) A Sz.-viszonyok vizsgálatának főként az árvédelmi gátak hullámverése, a hajózás biztonsága, az állóvizek és tározók hullámzása szempontjából van vízügyi vonatkozása. Szélerősség. A levegő mozgási sebességétől függő légáramlási jellemző. A szélerősségi skálát a szélcsendtől az orkánig 12 Beaufort-fokra osztották. Szokás a Sz.-et km/ó és m/sec mértékegységben is megadni. -*■ Árvízvédekezéskor a szél erősségétől és irányától függően, ott ahol a töltés előtt megfelelő szélességű és mélységű víz réteg van, olyan ->- hullámverés keletkezhet, amely ellen a töltést védeni kell. (->- Beaufort-féle szélskála) Szélesítő kötés Fakötések Széles kárász Kárász Széles koronájú bukó. Olyan -*■ bukó, amelynek koronahossza azonos a meder szélességével, vagyis az oldalfalak az átbukó vízsugár alakulását nem befolyásolják. Szélhajtó küsz ->- Küsz Szélhatás. A szórófejek vízadagolásában, az öntözővíz területi eloszlásában a szél hatására bekövetkező változás. Szél hordta üledék. Anyaga a szél által szállított homok (pl. futóhomok) és finom por (pl. lösz), melynek szemcsenagysága a szállítási távolságtól függ. A Sz. szemcsenagysága legtöbbször 1 mm-nél kisebb, kivételesen 4—5 mm. Szélkazán. A hidrofor (nyomólégüst) régies neve. Székléc 670 Szélkifújás -+• Defláció Szélsebesség. A szélűt és az ennek megtételéhez tartozó idő hányadosa (általában m/mp). Szélsebességmérő -*- Anemométer Szélsőséghőmérő — Maximum-minimum hőmérő Szélvíz. A völgyzárógátas tavakban a völgy két oldalán és a vízborítás felső végén levő néhány dm-es sekély víz, ahol a kemény szárú vízinövényzet erősen felburjánzik. Szén (carbonium, C). Kétféle módosulaban — gyémánt és grafit — előforduló elem; az amorf szén mikrokristályos grafitnak tekinthető. A gyémánt szabályos rendszerben kristályosodó, színtelen, nagy fénytörő képességű anyag. Ékkőnek és az iparban nagy keménysége miatt fúrófejként használják. A grafit igen lágy, hatszöges rendszerben kristályosodó, jó elektromos vezető anyag. Az amorf szenek Sz.-tartalmú anyagoknak levegőtől elzárva való hevítésekor keletkeznek. Főbb fajai: antracit, fűtőértéke 6500 kai. fölött, kőszéné 3500—5500 kai., barnaszéné 3000—4000 kai., lignité 2000—4000 kai., tőzegé (tufa v. turfa) 1500—3000 kai., koksz, faszén, állati szén és korom. Az iparban kiterjedten alkalmazzák fűtőanyagként, a vegyiparban mint adszorbenst. A Sz. vegyületeiben 4 vegyértékű, O-nel könnyen egyesül, a szerves vegyületek alapeleme. A vízben oldott, ill. lebegő -*■ szerves anyagokban megkötött, ún. organikus szén mennyisége a víz szennyezettségére jellemző érték, amelyet újabban nedves elégetéssel (pl. krómsav—kénsav elegyében való főzés 175 C°-on) mind gyakrabban határoznak meg az -*■ oxigénfogyasztás és ->- biokémiai oxigénigény mellett. Széndioxid (COa). Színtelen, kissé savany- kás szagú és ízű, a levegőnél másfélszer nehezebb gáz. Széntartalmú anyagok tökéletes elégetésekor keletkezik. Szobahőmérsékleten 55 atm nyomással cseppfolyósítható, ilyen állapotban, acélpalackokban kerül forgalomba. Hirtelen elpárologtatva nagymértékben lehűl és hószerű anyaggá dermed. Vízben szénsav formájában oldódik, a levegő 0,03 tf%-ban tartalmazza. Jelentős szerepe van a növények anyagcseréjében. Laboratóriumban kalciumkarbonátból sósav segítségével állítják elő; ipari célokra füstgázból vonják ki. Szódagyártásra, hűtési célokra és szódavíz gyártására használják. Borban az alkoholos erjedés második fő terméke a Sz. A Sz. a levegőből és a vízben élő szervezetek légzése útján kerül a vízbe. Az oldott Sz. kis része a vízzel szénsavvá egyesül, amely a Ca, Mg, Fe karbonátjait hidrogénkarbonátok alakjában oldja: CaC03+H2C03 = Ca(CH03)2. Hogy
