Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Sz
Szenny vízvisszatartás 668 pülhet a szennyvízöntöző telepek mellett is a téli szennyvíz elhelyezésére. Szennyvízvisszatartás -*■ Szennyvíztárolás Szennyvízvizsgálat. A szennyvízből vett minta vizsgálata a szennyezettség fokának és milyenségének megállapítása, ill. tisztított szennyvíz esetén a szennyvíztisztító telep műSzennyvíztisztítási hatásfok-vizsgálatok laboratóriumi modellje ködésének ellenőrzése. A Sz. fizikai, kémiai, -*■ biológiai, ->- bakteriológiai és parazitoló- giai vizsgálatból áll. Szerelési közdarab. Olyan gépelem, mely a cső tengelyirányú elmozdulását teszi lehetővé. Merev csővezetékben azokhoz a szerelvényekhez csatlakozik, amelyeket javítás céljából gyakrabban kiszerelnek. A csőszerelvényeknek a vízvezeték-hálózatba való be- és kiépítését megkönnyítő idom, amelyet főként nagyobb 0-jű csövekhez használnak. Szerelőállvány. Építmények elkészítéséhez szükséges állvány. Régebben szinte csak fából készítették, újabban alumíniumból készítik. Ma már igyekeznek a munkát úgy megszervezni, hogy minél kisebb Sz.-ra legyen szükség. (-*■ Munkaállvány) Szerelőbeton -*■ Aljzatbeton Szerelőtér. Egy, legföljebb két gépegység szerelésére elégséges, teherbíró terület a gépház valamelyik oldalán v. a parton. A nehéz gépeket szállító daru a Sz. fölött is át tud haladni. Szerelvények jelleggörbéje. A kérdéses szerelvényben mozgó vízhozam és a szerelvényben az ellenállások következtében föllépő magasságveszteség összefüggését ábrázoló grafikon. Szerencsehorog -*■ Terelőhorog Szerkezeti akna. A csatornahálózat üzemeltetéséhez szükséges különféle fölszerelési tárgyak, szerkezeti elemek befogadására képes csatornaakna. Sz.-k az öblítőaknák, lejáróaknák, a meredek terepen szintkülönbséget áthidaló bukóaknák, surrantós aknák és a különleges építésű -*■ ejtőcsöves aknák, valamint az iszapfogó aknák és a szennyvíz-nyomóvezetékek tisztítónyílásainak ellenőrzésére szolgáló figyelőaknák. Szerkezeti magasság. A műszernek v. berendezésnek az a jellemző magassági mérete, amely elhelyezése lehetőségét meghatározza. Sebességmérő szárny esetében a nehezék legalsó pontjából a műszer tengelyéig mért magasság, amely a legalsó mérési pontnak a fenék feletti helyét meghatározza. Szerkezeti merülés -*■ Hajóméretek Szerkezeti mozgás. A földkéreg szerkezeti változása a belső földtani erők működése következtében. A Sz.-ok között lassú lefolyású, szárazulatképző (epirogén) és viszonylag gyors lefolyású, hegységképző (orogén) mozgásokat különböztetünk meg. A szárazulatképző v. epirogén mozgások legjobban a tengerpartokon észlelhetők. A szárazföldképzés v. epirogenezis során a földkéreg bizonyos részei egymáshoz v. a tengerszinthez viszonyítva lassan kiemelkednek (pl. Norvégia partjai), más részei pedig lassan süly- lyednek (pl. Anglia, Hollandia). E mozgások igen lassan, hosszú földtörténeti idők alatt mennek végbe. Az epirogenezis nagy szárazulatok kiemelkedését (geoantiklinális) és nagy óceáni medencék (geoszinklinális) kialakulását idézheti elő. Ez utóbbiakban a lassú süllyedés során több ezer méter vastag üledékösszlet rakódhat le. A viszonylag gyors lefolyású hegységképző v. orogén mozgások hozzák létre a földkéreg nagy kiemelkedéseit, amelyeket jobban a lánchegységek (pl. Alpok, Kárpátok) szemléltetnek. A hegységképződés v. orogenezis során a geoszinklinálisok- ban felhalmozódott hatalmas vastagságú üledéksorozat, főleg egyoldali, részben függőleges irányban ható erők hatására hegységgé emelkedik. A hegységképződést gyakran magmás tevékenység kíséri. A hegységképződés során bekövetkező kéregzavarok (diszlokációk) a kőzetekben szerkezeti (tektonikai) repedéseket, töréseket és gyűrődéseket eredményeznek. A germán jellegű hegységképződés főleg töréses (ún. rög-) hegységeket, az alpi jellegű hegységképződés gyűrt, takaróredős hegységeket hoz létre. A Föld fejlődése, ill. a földtörténet során — egymással váltakozó — szárazulatképző és hegységképző időszakokat különböztetünk meg. Szerszámmentés. A fúrás során előforduló mentés; amelynek célja a furatba esett -*■