Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Sz
Széchenyi István fúrószerszám, más szerszám v. szerszámrész kiemelése. Szertár ->- Árvízvédelmi szertár Szerves anyag. Az élőlények testének anyaga (kb. 50% szenet tartalmaz). Bár ma már a kémiai ipar számtalan szerves vegyületet állít elő, vizeinkbe — a szerves vegyipari szennyvizeket nem számítva — a Sz. élőlények tevékenysége révén kerül. (-»- Anyagok körforgalma, — Produkció-biológia) Szerves anyagok a vizekben. A városi és ipari szennyvizek különféle szerves anyagokat tartalmazhatnak, ún. alifás és aromás szénhidrogéneket, ásványolajokat, szerves savakat, aldehideket, katonokat, alkoholokat, étereket, cukrokat, aminosavakat, fehérjéket, zsírokat, kátrányos anyagokat, festékeket, permetező- és rovarirtó szereket, mosószereket stb. Mindezek azonosítása és egyenként való meghatározása túlmegy a szokásos -*- vízmintavizsgálatok körén, sőt gyakran lehetetlen is. Legtöbbször meg kell elégednünk bizonyos csoport-reakciókkal, ill. a szerves anyagok egy-egy csoportjára kiterjedő meghatározásokkal, amilyen pl. a zsírok kivonása éterekkel, továbbá az — oxigénfogyasztás, biokémiai oxigénigény, izzítási veszteség. Ha mégis további részleteket kell felderíteni, akkor többnyire csak műszeres elemzési módszerekkel, elsősorban spektrofotometriás, kromatográfiás, -*• polarográfiás eljárásokkal érhetünk célt. Szerves szennyeződés Szennyeződés, — Vízszennyezettség Szervezeti egységek. Az egyes vízgazdálkodási szervek belső tagozódását tekintve szakágazati és szervi (funkcionális) Sz.-et különböztetünk meg. Szakágazati egységek a szerv működési fő irányába tartozó, a vízgazdálkodás egyes főbb ágazatai szerinti tagolásnak megfelelő (árvíz- védelem, folyószabályozás, vízhasznosítás, vízrendezés, vízellátás—csatornázás) szakfeladatok ellátását végző Sz. Funkcionális egységek a szerv működésének általános gazdasági v. műszaki feltételeit biztosító (pl. jogi, pénzügyi, műszaki fejlesztési, személyzeti stb.) Sz. A szakágazati és funkcionális tevékenység egymástól nem független, állandó kölcsönhatásban van. Szervomotor -*■ Segédmotor Szeszipari szennyvíz. Az élelmiszeripar szennyvize. Szennyezettségét a desztillációs maradék és a moslék okozza. A mosóvizek ülepí- pítéssel, ill. szűréssel tisztíthatók. A fölhasznált nyersanyagtól és a gyártási eljárásoktól függően a Sz. összetétele és mennyisége igen sokféle lehet. A tisztítás során kivont erjesztett és lepárlőtt anyagok takarmányként értékesíthetők. A Sz. előzetes tisztítás nélkül a befogadóba nem bocsátható. Szeszton. A vízben levő oldhatatlan, ülepíthető, szűrhető részecskék összessége. A víztömegben lebegve: plankto-Sz-, a felületi hártyára tapadva: neuszto-Sz.; a Sz. élő frakciója: bio-Sz., az élettelen: abio-Sz. (tripton). Szeszton-színeződés Planktonszíneződés Szesszilis szervezetek -► Helyhez kötött élőlények, -*■ Hely mint környezettani tényező Széchenyi-gát. A -* Tiszavölgyi Társulat ármentesítési munkálatai során készült első (11 km hosszú) gátszakasz Tiszadobnál. A munkálatok megkezdésének (1846. augusztus 27.) helyét 1865-ben a gáton emlékoszloppal jelölték meg (Széchenyi-emlék). Széchenyi István (1791—1860) korának egyik politikai vezéregyénisége. Közismert munkássága és kezdeményezései közül is kiemelkedik a vízügy területén végzett tevékenysége. Fel669 Széchenyi István ismerve a vízi munkálatok és vízgazdálkodás jelentőségét, megszervezte a Duna-gőzhajózást (1831) és a fekete-tengeri hajóösszeköttetés biztosítása végett, mint kir. biztos megkezdte az -<- Al-Duna szabályozását. Támogatta a Duna—Tisza-csatorna tervét (1840) és megindította a balatoni hajózást (1846). 1845— 1846-ban megszervezte a Tiszavölgyi Társulatot és 1846. augusztus 27-én a tiszadobi átmetszésnél megkezdte a Tisza-szabályozás munkáját. 1848-ban mint az első felelős magyar minisztérium közmunka- és közlekedésügyi minisztere a vízügyek legfőbb irányítója lett. írásaiban (1830—1848) széles körű propagandát fejtett ki a vízi munkálatok érdekében, s egy minden lényeges kérdésre kiterjedő vízügyi programot vázolt fel, mely a folyószabályozá-
