Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Á
Átlagos öntözési vízigény mozgó víz valamely pontjában az áramlás irányára merőleges sík metszet. A szennyvíz- és csapadékcsatornákban a csatornaszelvénynek a lefolyó víz által maximálisan kitölthető része. (-*- Keresztszelvény) Átfolyási tényező (átfolyási szám, x). A szelvényszűkítés mértékétől, a szűkítés módjától függő és a folyadékátbocsátó képességet jellemző tényező. Elsősorban a csővezetékben alkalmazott nyomáskülönbség-mérésen alapuló mérő berendezésekkel kapcsolatos számításokban használják. Függ a -» Reynolds-számtól, a szőkítési viszonytól, a folyadék nyúlósságától, sebességétől stb. Értékét a szőkítési arányszám függvényében a különféle szűkítési módokra grafikusan v. táblázatosán adják meg. Átfolyómedence -*■ Magaslati víztároló medence Átfolyórész. A nagyobb, összetettebb vízépítési műtárgyaknak az átáramló víz által érintett része. A fogalom magában foglalja az építmény és a gépészeti berendezések vízzel érintkező elemeit, amelyek hidraulikai szempontból együttműködő egészet alkotnak. (Pl. kis esésű vízerőtelepen az Á. elemei: beömlőnyílás, a gereb, az ideiglenes elzárás, a turbinazsilip, az előcsatorna, a csigaház, a támlapát- koszorú, a turbina, a szívócső, az alsó elzárás, az utófenék.) Átfolyó vízkészlet. A vizsgált területről elfolyó vízhozamsorból számított teljes vízkészletnek az a része, amely a vizsgált területre a vízgyűjtő magasabb részeiről érkezik. (-► Vízkészlet) Átfordító öblítés. A víztisztításhoz alkalmazott zárt szűrők olyan mosási rendszere, amely közben a szűrőanyag alsó és felső rétege helyet cserél. Átforgatok (transzportőrök). Biológiai értelemben : az iszapban élő és azzal táplálkozó élőlénycsoport, mely a bélcsatornáján átbocsátóit emésztetlen iszaprészecskéket az Oz-dús felületre juttatja, ezzel az iszap lebontódását segíti. Átfúrás. A vízvezetéki, csatorna- és egyéb csővezetékeknek a vízfolyás v. utak, vasutak, töltések alatti átvezetésekor alkalmazott építési mód. Az A.-t toldható acél védőcső segítségével az indítóaknából végzik, a megfelelő átmérőjű, ugyancsak toldható szárú spirál-fúróberendezéssel. A fúró mindig kevéssel a védőcső előtt mozog. A fúró által kitermelt anyagot a védő- csövön át az indítóaknából eltávolítják. A védőcsövet a fúró előrehaladásának megfelelően utánsajtolják. A védőcső az Ä. befejeztével a fogadóaknába torkollik. Rendszerint 400 mm49 nél nagyobb átmérőjű csővezeték átvezetésekor alkalmazzák. (-*- Átsajtolás, -*■ „Vakondok”- módszer) Átitató vizek (intersticiális vizek). Felszín alatti, tágabb értelemben a talaj és más kőzetek hézagait átitató vizek (pl. talajvíz), szőkébb értelemben a felszíni vizeknek a szomszédos (fenék, part stb.) területekre behatoló föld alatti szférája. Átjárható gát. Olyan -»■ gát, amelyen a közlekedési eszközökkel (traktor, lófogat stb.) való áthaladás külön műtárgyak v. egyéb létesítmények (pl. rámpa) beépítése nélkül lehetséges. Átkönyvelt vízkészlet -*■ Vízkészlet-átkönyvelés Átkristályosodás -»• Átalakult kőzet Átlagos gomolyátmérő (átlagos örvényátmérő). A turbulens folyadékmozgás során keletkező gomolyok (örvények) méreteit jellemző, a egyenlettel meghatározott, hosszúság dimen- ziójú mennyiség. Rx két, egymástól x távolságban levő pontban érvényesülő sebességek köz ötti korrelációs tényező. Értelmezése arra mutat, hogy nagyobb gomolyoknál egymástól nagyobb távolságra levő folyadékrészecskék sebességei között is kapcsolat van, egymáshoz közelebb levő folyadékrészecskék sebességei között viszont már kisebb gomolyoknál is nagyobb az Rx korrelációs tényező. Az Ä. a turbulens folyadékmozgások tanulmányozásában játszik fontos szerepet. Átlagos hézagtérfogat (pórustérfogat, pórusvolumen). A laza, szemcsés szerkezetű kőzetben, így a talajban is meglevő hézagok összes térfogatának és a teljes talajtérfogatnak a viszonyszáma : 100^—4) /o " d, A P jelenti a %-ban kifejezett Á.-ot, ai,a talaj v. kőzet alkotóinak valódi sűrűségét, a d, pedig a tf.-súlyát. Legnagyobb az Á.-uk a jó szerkezetű, nehéz agyagtalajoknak (52% körül), legkisebb a durva homoké (32% körül). A nagy szervesanyag-tartalmú talajok Á.-a 60—70% is lehet. (-*■ Hézagtérfogat) Átlagos intenzitás. A mért átlagos csapadék- V. öntözővíz-magasság és a mérés időtartamának hányadosa (általában mm/óra). Átlagos öntözési vízigény. Az öntözőtelep-