Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

P

Petrográfia

584

Petrográfia Kőzettan

Petúnia-eljárás. A vízben levő szabad és tartozékos szénsav eltávolítására, ill. csökkentése céljából meghatározott mennyiségű kálcium- hidroxid [Ca(OH)2] és bizonyos esetekben mag- nézium-hidroxid [Mg(OH)2] adagolása. Fürdővizek derítéséhez alkalmazzák. P.-sal csírátla- nító hatás is elérhető.

Petzelt József (1805—?) mérnök, egyetemi tanár, az Institutum Geometricumban a víz- és hídépítéstan előadója. 1848-ban az első felelős kormány által felállított hadi főtanoda szervezője és igazgatója, amiért az önkényuralom 1850-ben eltávolította az egyetemről. További sorsa ismeretlen.

Petzval József (1807—1891) mérnök, matematikus, az MTA külső tagja. A pesti Tudományegyetem Mérnöki Intézetében végzett tanulmányai után Pest város mérnöke volt (1828—1835), majd 1835-ben a pesti, 1836-ban a bécsi Tudományegyetem tanárává nevezték ki. Matematikai és fizikai működése egyaránt jelentős. Optikai kutatásainak legismertebb eredménye nagy fényerejű akromatikus objek- tívje (1840), melyet a bécsi Voigtlánder-cég hasznosított.

Petzval Ottó (1809—1883) matematikus, műegyetemi tanár, akadémikus. Mennyiségtani és más mérnöki munkássága mellett jelentősét alkotott a vízügyi irodalomban is. Egyik főműve az 1850-ben kiadott: Vízerő és vízépítészettan. Iiydraulika és Hydrotechnika.

Pettyes busa (Hypothalamichthys nobilis Cuv. et Val.). Kelet-ázsiai növényevő hal, melynek meghonosítása halastavainkban napjainkban folyik. Planktonnal és nagyobb pelyhekben élő, 40 /i-nál nagyobb algákkal él. A leggyorsabban növő növényevő hal. (-*■ Amur, Fehér busa)

Péch József (1829—1902) mérnök, az OrPéch József

szágos Vízépítési Igazgatóság Vízrajzi Osztályának megszervezője és vezetője. Hosszabb folyammérnöki szolgálat után 1873-tól a Bega-csatorna Kirendeltség vezetője. A péklapusztai mintaöntözőtelep tervezője (1878). 1886-tól az általa létrehozott Vízrajzi Osztály vezetőjeként kiépítette a vízmérő és csapadékmérő állomások hálózatát, megszervezte az árvíz-előrejelzést (1892) és rendszeresítette a naponta megjelenő Vízjárási Térkép kiadását (1895). Szakirodalmi tevékenysége nagy jelentőségű.

Irodalom. Lánczos P.: Péch József. Vízgazdálkodás. 1963.

Pécsi víz- és csatornaművek. Max. napi termelése: 42 600 m3 ivó-, ill. 7055 m3 ipari víz (1969). Átlagos víztermelés 33 000 m3/nap, ill. 4000 m3/nap. Az ellátott lakosok száma: 115 000 fő. A pécsi Hőerőmű kezelésében levő mohács— pécsi távvezetéken 40 km hosszú bejövő nyers Duna-vízre épített felszíni vízműve 10 000 m3/ nap kapacitású. (->- Tanácsi víz- és csatornamű vállalatok)

Pénzes pér (Thymallus thymallus L.). Mintegy 30 cm hosszú, a pisztrángfélékhez tartozó halfaj, mely Európában a pisztráng- és a márnaszinttáj között, a róla elnevezett P. szinttájon él. Rovarlárvákkal, rákokkal, csigákkal, alkalmilag kis hallal táplálkozik, sőt a víz fölött röpködő rovarok után is kiugrik. Húsa szálkátlan, jóízű. Ahol nagyobb tömegben él, gazdaságilag is jelentős.

p-érték Fenolftalein lúgossági fok

Pfletschinger-féle utófenék. A duzzasztó betonteste mögé cölöpökre épített v. úszva- lebegve elhelyezett, enyhén dőlt lapfenék, mely az építmény alámosás elleni védelmét szolgálja. Alapra rázuhanó és az azon gyorsan tovaáramló víz a lap alatt befelé tartó ellenáramlást hoz létre, így a gát alvízi oldalát mindig feltölti. A kb. 2,5 m duzzasztást keltő, ilyen utófenékkel ellátott Nicki-gát a maga nemében a legrövidebb duzzasztó.

pH (hidrogénion-koncentráció). Valamely oldat kémhatását kifejező szám, mely az oldatban a H-ionok (pontosabban: hidrónium-ionok) mennyiségét, ill. koncentrációjuk negatív logaritmusát mutatja. A jelölésmód Soerensen javaslatára terjedt el. Nemzetközi megegyezés szePénzes pér ( Thytnallus thymallus)