Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Á
Átalakult kőzet potú. Az Á. egynemű, egy kémiai képlettel is kifejezhető. Egyetlen elemből is állhat (pl. arany, réz, kén), ilyenkor terméselem a neve. A legtöbb Á. azonban több elemből álló vegyület (pl. kaiéit: CaC03). Az Á.-ok többnyire változatos -► kristályformákban jelennek meg. Ásvány- és gyógyvízfeltárási költség- térítés. A feltárt forrást használatba vevő közület, közületi szerv v. vállalat fizetési kötelezettsége, ha olyan munkálat közben, amelynek ásványvíz feltárása nem volt célja, olyan forrásvíz tör fel, amely az egészségügyi miniszter megállapítása szerint ásványvízként, gyógyvízként felhasználható és ezért a kutat gyógy- célokra használják. A költséget az a közület, közületi szerv v. vállalat téríti meg, amelyik a kutat v. forrást kezelésébe veszi. Ásvány- és gyógyvízhasznosítás. Az egészségügyi célokra felhasználható (elismert) ásvány- és gyógyvizek, valamint a gyógyászati célokat szolgáló hévizek hasznosításának módja. Az Á. módjait az egészségügyi miniszter állapítja meg és szabályozza. Az ásvány- és gyógyvizeket kutató és feltáró fúrásokhoz, a források és kutak — védőterületének külső védőövezetében bármilyen vízkutatásra és feltárásra irányuló nagy mélységű fúráshoz, továbbá a víznek a — vízjogi engedélyben megállapított rendeltetésétől eltérő felhasználásához az egészségügyi miniszter hozzájárulása szükséges. A vízjogi engedély megszerzésére vonatkozó szabályok az Á.-ra is irányadóak, s az előzetes hozzájárulást a vízjogi engedély (ennek módosítása) iránti kérelemhez csatolni kell. A természetes úton v. más kutatófúrások során feltörő ásvány- és gyógyvizek felhasználása felől az egészségügyi miniszter a Központi Földtani Hivatal elnökével, az OVH elnökével és az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendelkezik, ideértve a fúrás (kút) használatát is. A gyógyászati célokra fel nem használt ásvány- és gyógyvizekkel az OVH rendelkezik. Az elismert, ásvány- és gyógyvizet szolgáltató forrás (kút) fölött vízügyi műszaki szempontból a vízügyi szervek szakfelügyeletet gyakorolnak [Vt. 8. §, Vt. vhr. 12. §; 11/1965. (VII.ll.) Korm. rend.]. Ásványi eredetű talaj. Létrejöttében nem szerves, hanem nagyobbrészt ásványi eredetű anyagok vesznek részt. Ásványi iszap. A szennyvíztisztító műtárgyakban lerakódó, nem szerves eredetű iszap. Olajfogókban az Á. elvezetéséről külön kell gondoskodni. Ásványi szennyeződés. Ásványi eredetű, nem szerves összetételű -*■ szennyeződés. Ásványi táplálkozás. A zöld növények ásványianyag-fölvétele a talajból v. az őket körülvevő vízből. A -► fotoszintézishez kapcsolódva biztosítja a növény teljes önellátását (autotrófia). A vizek szervetlen sótartalma mint a bennük kialakuló növényi élet alapja fontos. (-*• Mineralizáció, -*■ Biológiai vízszennyeződés). Ásványi táplálkozású növények. Ásványi talajon és sík lápokon élő növények, melyek a légkörből származó vízen és széndioxidon kívül foszfort, káliumot és egyéb ásványi eredetű táplálóanyagot is igényelnek. Ásványosodás -*■ Mineralizáció Ásványtan. Az ásványokkal foglalkozó természettudomány. Ásványtársulás (ásványparagenezis) -►Kőzet Ásványvíz. A forrás alakjában feltörő v. feltárt, nagy oldottsó-tartalmú vizek gyűjtőneve. A kőzeteken átszivárgó víz ui. föloldja a közegben levő gázokat (pl. szénsav, kéndioxid stb.) és ásványi sókat (kolloidsók, karbonátok, szulfátok stb.). Az Á.-ek különleges ásványianyagtartalmuk miatt többnyire -*■ gyógyvizek. Átadott vízkészlet (átadandó vízkészlet). A vízgazdasági egység vízkészletének — gazdasági érdekből, ill. egyéb szempontból — más (szomszédos) vízgazdasági egységben hasznosított része; az Á. az egység hasznosítható vízkészletét csökkentő mennyiség. (-► Vízkészlet-átkönyvelés, Hasznosított vízkészlet) Átalakulás -► Rovarok Átalakult kőzet (metamorf kőzet). A Föld felszínén található magmás és üledékes kőzetek, melyek a földkéreg lassú süllyedése, a hegység45 Ásott kút helyes kiképzése
