Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Á

Árvízkapu vízállásnak és az ahhoz tartozó vízhozamnak előfordulási valószínűsége. Az árvízvédelmi gátakat a magas vízállások időtartamának valószínűségi vizsgálata alapján is méretezik, ill. ellenőrzik. A hullámterek mg.-i v. egyéb hasznosításának gazdaságossági vizs­gálatához hozzátartozik annak a vízállásnak valószínűségi vizsgálata is, amelynél a víz a mederből kilép, ill. a hullámtér nagy részét elborítja. Az Á. értékeit a múlt észlelési és mérési ada­taiból matematikai-statisztikai módszerekkel számítják ki. Az árvízvédelmi gátak méretezéséhez és a meglevő gátak értékeléséhez ez ideig az észlelt v. javított legnagyobb árvízszint-értékeket hasz­nálták. Újabban már fokozatosan áttérnek az Á. és a vízállás évi max.-aira vonatkozó való­színűségi értékek használatára. így pl. az 1%-os valószínűséggel, azaz a 100 évenként átlagban egyszer előforduló szélsőséges vízállá­sok alsó határértékét tekintik mértékadónak. Irodalom. Károlyi Z- •' Töltésezett folyóink helyesbített mér­tékadó árvízszintjei és a különböző gyakoriságú árvizek magasságai. Bp. 1964. Árvízkapu. A mellékvízfolyás torkolatába épített műtárgy; rendeltetése a befogadó folyón levonuló árhullámok beduzzasztásának meg­akadályozása. Rendszerint függőleges tengelyű — támkapu. Az Á. általában csak a befogadón levonuló árhullám tartama alatt van zárva. Mo.-on két Á. működik: az egyik a Hortobágy— 40 Berettyó körösi torkolatában, a másik a Taktá- nak a Sajóba torkollása fölött (mezőtúri, ill. kesznyéteni Á.-k), és épül a Sió-Á. Árvízkár. Az árvízi elöntésekkel v. az árvíz elleni védekezéssel kapcsolatos kár. Az Á.-ok lehetnek: az árvíz által elöntött területen levő különféle (mg.-i, ipari, közlekedési stb.) álló­eszközökben, mezei leltárban, termékekben stb. bekövetkezett károk; az árvízvédekezés költségei. Az árvízzel elöntött területegységre vonatkoztatott Á. — a fajlagos Á. — mg.-i területeken főleg az elöntés időszakától és idő­tartamától függ, egyébként és máshol a terüle­ten levő népgazdasági vagyon függvénye. (-» Vízkár) Árvízlebocsátó Árapasztó Árvízmentesítés. A folyók, vízfolyások középvízi medréből kilépő víz (árvíz) szétterü­lésének megakadályozása, ill. a gazdaságosság és zavartalan vízlevezetés szempontjait figye­lembe véve minél szűkebb térre szorítása, v. a középvízi mederben való tartása. Célja, hogy az árvíz által veszélyeztetett területek minél nagyobb részéről az árvizet kizárva, azon az emberi település, a közlekedés, a mg.-i művelés, az ipari termelés és általában az élet lehetősé­geit, fejlődését biztonságosabbá tegye. Mód­szerei : a) az árvizek szétterülésének árvízvédel­mi töltésekkel való begátolása, összekapcsolva a középvízi és árvízi -> meder szabályozásával; b) az árvízhozam egy részének v. egészének el­vezetése árapasztó csatornával, ill. csatornákkal; c) az árvízhozam egy részének v. egészének visszatartása tárolással; d) a lefolyás és ezzel az Árvízkapu

Next

/
Oldalképek
Tartalom