Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Á

árvízhozam csökkentése a vízgyűjtő területek rendezésével.

Árvíznyom. A terepen, fákon, növényeken, épületeken, műtárgyakon, sziklákon, -*■ magaspartok rézsűin és egyéb helyeken az árvíz levonulása után hosszabb-rövidebb ideig egyértelműen felismerhető természetes jel, amely az árvíz tetőzési szintjét és kiterjedését mutatja. Az Á.-okat — mihelyt lehetséges — célszerű valamilyen módon (olajfesték, szög stb.) a bemérésig állandósítani, magasságát meghatározni, helyzetét helyszínrajzon rögzíteni.

Árvízszint. Az -► árhullámnak az egyes keresztszelvényekben elért tetőzőpontjait összekötő vonal. Az Á.-ek közül a -*■ mértékadó Á. képezi az árvízvédelmi művek tervezésének alapját.

Árvíz szint rögzítése Árvíznyom

Árvíztároló -► Árvízvédelmi tároló

Árvízvalószínűség. Az Á. valamely megadottnál nagyobb tetőző vízhozamú v. magasabb vízállású árhullám előfordulásának valószínűségét (ismétlődésének átlagos időközét) megadó számérték. A különböző valószínűségű értékek ismeretében lehet kiválasztani az egyes vízgazdálkodási létesítmények tervezéséhez mértékadó vízhozamok (vízállások) leggazdaságosabb értékét.

Irodalom. Lászlóffy W.: Árvízi hozamok számítása. Mérnöki Továbbképző Intézet. Bp. 1953.

Árvízvédekezés. Az árvízvédelmi vonalakon, a folyón, az ártérben árvíz idején az -*■ árvízkárok elleni védekezés előkészítése, szervezése, maga a védekezés, valamint az árvíz levonulása utáni, a védekezéssel kapcsolatos egyéb tevékenység. Az Á. (aktív gátvédelem) előkészítésének, szervezésének részletes előírásait az -► Országos Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzat tartalmazza. (-»• Védekezés a vizek kártétele ellen)

Árvízvédekezési anyagok és eszközök.

Az árvízvédekezés céljaira használt és rendszerint a gátőrtelepek (-» Árvízvédelmi gátőrtelep) árvízvédelmi szertáraiban v. központi szertárakban tárolt különféle anyagok (pl. földeszsák, rőzse, karó, gerenda, palló, deszka, vasszádlemez stb.) és eszközök (pl. szerszámok, gépi felszerelések, védőruházat stb.). A vízügyi igazgatóságok — védelmi vonalain és központi szertáraiban tárolandó anyagok és eszközök fajtáját és mennyiségét az -*• Országos Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzat határozza meg.

Árvízvédekezési készültség. A folyó, az árvízvédelmi szakasz v. vonal mentén, esetleg az ország valamennyi árvízvédelmi egységében az -*• árvízvédekezés kezdete és befejezése közötti készenléti időszak. Az Á. a vízfolyás által veszélyeztetett területen akkor kezdődik, amikor az áradó víz a folyószakaszra jellemző, ún. mértékadó vízmércén a készültség kezdetére megállapított vízállást eléri (ami rendszerint a folyó — hullámtérbe való kilépésének időpontja), és akkor szűnik meg, amikor az apadó víz e vízállás alá száll, és az árvízvédekezési munkák befejeződtek. Az Á. kezdete és befejezése közötti időszakban a vízállástól függően (ami rendszerint a védekezés nagyságát és módját is meghatározza) korábban három, újabban négy készültségi fokozatot különböztetünk meg:

I. fokozat (őrkészültség, felkészülés),

II. fokozat (tényleges védekezés),

III. fokozat (fokozott védekezés),

IV. fokozat (rendkívüli készültség, ill. védekezés) .

Az említett fokozatokra jellemző mértékadó vízállásokat (a fokozat kezdetét és végét) ár- vízvédelmi szakaszonként az -*■ Országos Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzat írja elő.

Árvízvédekezési kormánybizottság. Az árvíz- és belvízvédekezés országos, egységes és központi irányítását a rendkívüli -*■ készültség mértékét meghaladó, különösen nagy veszély esetén, az egyébként a kormánybiztos számára megállapított jogkörben ellátó testület. Az árvíz-, ill. belvízvédekezési kormánybizottság (Á.) elnöke: a Minisztertanács elnökhelyettese, tagjai: a kormánybiztos és a védekezésben részt vevő minisztériumok vezetői. Az Á. a kormánybiztos útján gyakorolja az intézkedés jogát (Vt. vhr. 75., 79. §).

Árvízvédekezési kormánybiztosság. Az-* árvíz—► és belvízvédekezés országos, egységes és központi irányító hatósága, a rendkívüli-»• készültség tartama alatt. Vezetője: az árvízvédekezési kormánybiztos. Az árvíz-, ill. belvízvédekezési kormánybiztos az OVH vezetője, aki gondoskodik a védekezéshez szükséges műszaki és állam- igazgatási intézkedések megtételéről, országos összehangolásáról és végrehajtásáról, a szükséges munkák, védekezési beavatkozások elvégzéséről. Feladata különösen: a) a védekezés egységes és központi irányítása, b) gondoskodás a mentesített területre betört vizek elszigeteléséről, a víznek a mederbe való visszavezetéséről és az azokkal kapcsolatos munkák elvégzéséről. A hatáskörébe tartozó feladatok ellátása során az ország egész területén hatósági joga van a védekezés körébe tartozó, ill. annak érdekében álló összes ügyekben. A fegyveres testületek tagjait kivéve rendelkezik az állami szerveknek az ár41 Árvízvédekezési kormánybiztosság