Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Á
van. A Nap hatása nem éri el a Hold hatásának 50%-át. A három égitest egymáshoz viszonyított helyzetétől függően a Nap és a Hold hatása egymást erősítheti, akkor — újholdkor és holdtöltekor — a szokottnál nagyobb dagály (szökőár) keletkezik, első és utolsó negyedkor a két égitest hatása egymást csökkenti, ekkor -*• vakár keletkezik. Az Á. energiájának hasznosítására a tengerjárás energiáját elektromos árammá átalakító Á.-erőműveket építenek. Az Á.-t létrehozó erő nemcsak a tengerekre, hanem a Föld szilárd kérgére is hat. Ezek a változások azonban csak késve és csak korlátozott mértékben állnak be az Á.-t keltő erőknek megfelelő szintre. A szilárd részek csak olyan mértékig deformálódnak, amíg a deformáció folytán keletkező erő egyenlő nem lesz az Á.-t keltő erővel. Az Á.-t keltő erő által okozott deformáció nagyságát ismerve, kiszámítható a Föld rugalmasságát jellemző két, ún. Lowe-féle szám (h és k). Ezek, valamint az oc = 1 —h + k és a ß = l +h — 3 j'2k kombinációk mutattak rá többek között arra, hogy a Föld kérge vastag, szilárd, de magja nem lehet szilárd. A szilárd Földben fellépő földdagály hőfejlesztéssel és mechanikai energiaveszteséggel (dagálysúrlódással) jár, ez azonban általában elhanyagolhatóan kicsiny. Éreztetik hatásukat az Á.-t keltő erők a légkörben is. Árapály-erőmű. Az óceánok árapály-mozgásából nyerhető mechanikai energiát hasznosítja. Ösformája a XI. szd.-ig visszanyúló dagálymalom, amely vízikerékkel működött. Árapály-erőmű 32 A Ráncé és a St. Michel árapály-erőmüvek elrendezése A korszerű Á. alkalmas tengeröbölből elrekesz- tett medence gátjában elhelyezett reverzibilis üzemű csőturbinákkal villamos energiát termel. Hátrányos tulajdonsága a szakaszos üzem, amely kettős medence kialakításával v. együttműködő Á.-rendszerrel csökkenthető. (L. XV. sz. m.) Árasztási időtartam. Az az időmennyiség (nap, ó), mely alatt az öntözőtelep v. öntöző- rendszer adott vízmennyiséggel elárasztható Az Á.-okat az országos víznormák is tartalmazzák. Pl. a rizs Á.-a 500 kh alatt 8—12 nap, 500 kh felett 14 nap 22 ó/nap üzemidő mellett. Árboc. Függőleges helyzetű rúd v. oszlop. A vízijárművek Á.-a a vitorla tartására v. jelzőlámpák, ill. zászlók elhelyezésére szolgál. Az építőiparban a különféle daruk függőleges tartóoszlopát nevezik Á.-nak. Árbocállvány. A fal külső oldalán, 18—20 cm átmérőjű, hosszú árbocokból készített -»■ munkaállvány. Ha az építménnyel összeépítik, akkor a neve egysoros, ha külön építik, kétsoros Á. Árbocdaru. Nagy teherbírású emelőgép, mely a talajra fölfekvő alvázból, az ezen álló árbocból (oszlopból), valamint az ennek végén himba levő rácsszerkezetű himbából áll. Az árbocot oldalirányban drótkötelekkel kihorgonyozzák. A terhet motoros csörlőmű drótkötéllel emeli. Árhullám. A vízfolyás adott -»■ keresztszelvényében az egymást követő növekvő, majd csökkenő vízállások v. -*• vízhozamok idősora. A jelentékenyebb esőzések és a hóolvadás vizének lefolyása a vízfolyások medrében tehát nem jelent okvetlenül magasabb v. a mederből kilépő vizet. A sor legmagasabb vízállást jelző pontját — mely esetleg pontsor is lehet — tetőzésnek (kulmináció) nevezzük. Az Á.-ok idősza-
