Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
G
képész, szakíró, több XVIII. szd.-végi tiszántúli vízrendezési munka tervezője és végrehajtója. (Pl. a Köles-ér rendezése Csökmő mellett, 1773-ban.) Gavallér-elem. A feltaláló, Gavallér Endre után elnevezett, előre gyártott vasbeton csator- nafenék-burkolat, mely jól bevált a folyós homokban v. a víz hatására folyósodó szikes talajban létesített csatornák fenekének kiképzésére. 257 Gazdasági mérnök Gavallér-elemek alkalmazása A G.-ékből készített burkolatot két, egymásnak tükörképét alkotó idomból állítják össze. Az idomok a fenékrészen illeszkednek. Gazdasági hatékonyság. A gazdálkodás eredményességének kifejezője, amit a ráfordítások és az eredmény egybevetésével, ill. arányával mérnek. A különböző lehetséges változatok közül azt tekintik gazdaságosabbnak, amely a másikhoz képest, azonos feltételek mellett, jobb eredményt biztosít. A G. számítása variánsszámítás és viszonylagos értékelést fejez ki különböző lehetséges változatok között. Megkülönböztetnek népgazdasági szintű G.-ot. A népgazdasági szintű G. az egész népgazdaság területén fejezi ki az összeredmény és az ösz- ses ráfordítások viszonyát. A makroökonómia szférájában a G. érvényesítésének átfogó módszereként a népgazdasági tervezés tudományos megalapozásának fejlődésével az optimális változat megközelítésére egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a matematikai programozást. Üzemi szinten a G. fogalma az adott gazdasági mechanizmustól függ. Korábban a vállalati szintű hatékonyságot a kötelező vállalati tervmutatók teljesítése határozta meg. Az új gazdasági mechanizmusban a vállalatok működését a vállalati eredmény (nyereség) alapján ítélik meg. így a vállalati G. akkor a legnagyobb, ha a nyereség maximális. Ehhez a rendelkezésre álló termelőerők racionális felhasználása mellett az a követelmény is tartozik, hogy az árak igazodjanak az értékhez. A vízgazdálkodásban a termelő-szolgáltató tevékenységekben az árak és díjak igazodása az értékhez részben megvalósult (pl. közüzemi vízdíjak), részben csak fokozatosan valósítható meg (pl. a mg.-ban). Az árvízvédelem és belvíz- védelem esetében a tevékenységek eredményeinek közgazdasági értékelésére egységes, alkalmazható módszer még nem alakult ki. Gazdasági mérnök (mérnök közgazdász). Olyan okleveles mérnök, aki a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdasági Mérnöki Szakán második (közgazdasági) diplomát szerzett. A szakon belül építési és közlekedési szakágazati képzés folyik levelező úton négy féléven keresztül. A ménökök közgazdasági továbbképzésével a Marx Károly Közgazdasági Egyetem is foglalkozik. Külkereskedelmi, ill. ipari közgazdász mérnöki diplomát kapnak azok az okleveles mérnökök, akik négy féléves közgazdasági továbbképzésen vesznek részt levelező úton az egyetem külkereskedelmi, ill. ipari szakán. A hazai mérnöki és közgazdasági kettős képzés 1914-ben indult meg a Műegyetem Köz- gazdasági Szakosztálya létesítésével, amely 1. 0.S0 I 0.S0 [■
