Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

G

Gazdasági tűréshatárok 258 a jelentkező okleveles mérnököket egyéves köz- gazdasági továbbképzésben részesítette. A to­vábbképzésben részt vevők közgazdasági mérnöki címet viselhettek. Gazdasági tűréshatárok Víztűrés Gazdaságosság. A gazdasági tevékenység minőségi jellemzője, melynek két meghatáro­zása van: 1. a legnagyobb termelékenység elve, vagyis adott eszközráfordítás mellett a cél maximális megvalósítása; 2. a legkisebb eszköz­ráfordítás elve, vagyis minimális eszközráfordí­tás a cél megvalósításának meghatározott foka mellett. A gyakorlati tevékenységben a G. nö­velése két, egyidejűleg alkalmazott módszerrel, a termelékenység növelésével és a takarékosság­gal érhető el. A G.-nak nagy szerepe van a szocialista vállalatok gazdálkodásában. Mű­ködésük rentábilis voltában a vállalati szintű G. jut kifejezésre. Megfelelő árrendszer esetén a vállalati szintű G. összhangban van a nép- gazdasági szintű G.-gal, amely utóbbi a nem­zeti jövedelem maximalizálását jelenti. A G. ki­fejezői a G.-i mutatók, az eredmény és a ráfor­dítások viszonyszámai. Az egységnyi ráfordí­tásra jutó eredmény eredmény ráfordítások és az egységnyi eredményre jutó ráfordítások ráfordítások eredmény. A G.-i mutatók lehetnek: 1. természetes mér­tékegységben kifejezett mutatószámok (pl. ter­mékenységre jutó anyagráfordítás súlyban); 2. értékben kifejezett mutatószámok (pl. gép­egység értékére jutó termékmennyiség értéke); 3. vegyes mutatószámok (pl. ahol az eredmény természetes mértékegységben, a ráfordítások pedig értékben vannak kifejezve). A G. nem azonos fogalom a jövedelmezőség­gel. A jövedelmezőségen az eredmények és a ráfordítások különbségét, a G.-on pedig ezek hányadosát értjük. A jövedelmezőség — a ki­vonás matematikai műveleti követelményénél fögva -—- csak azonos mértékegységben, pénzben mérhető. A vízgazdálkodási tevékenységek kö­zül a vizek káros hatását elhárító (árvíz- és belvízvédelmi) tevékenységek G.-a az ered­mények számszerűsítésére vonatkozó módszerek hiányában nehezebben közelíthető, ill. mutat­ható ki. Gazdaságtan ->- Ökonómia Gazfogó rács. A szivattyútelepek szívó­aknája v. a sok uszadékot szállító vízfolyásokban a bújtatók beömlőnyílása elé szerelt, rendszerint ferdén, 70°—80°-os dőléssel elhelyezett, általá­ban a vízfolyás irányára, élére fordított lapos vasakból készített, könnyen tisztítható pálcasor, mely az uszadékot (széna, gallyak, vízinövény) a szivattyúteleptől, egyéb műtárgytól távol tartja. Gazométer. A zárt iszaprothasztóban fej­lődött metángázt gyűjtő, vaslemezből készült gáztartály. Csak nagyobb szennyvíztisztító te­lepeken alkalmazzák. Gaztalanítás. Évente esetleg többször is megismétlődő művelet, melynek célja a csator­nákban a vízlefolyást akadályozó növények el­távolítása. A G.-t kézikaszával, vontatott ->- csuklós kaszával, vegyszerek használatával v. géppel lehet elvégezni. Az egyenletesen ki­alakított csatornarézsű rézsűkaszáló géppel is tisztítható. A levágott gazt a mederből el kell távolítani. Gát. A vizek levonulását, szétterülését meg­akadályozó, a levonulás irányát befolyásoló v. a tározást elősegítő mesterséges létesítmény. Csoportosítása: a) területet körülhatároló (öv­G., síkvidéki tároló, -*• Halastó, — Kör-G.); b) medrekben, völgyekben a vízfolyásra merőle­ges (-*• Völgyzáró G., -*■ Duzzasztó-G., — Víz­mosáskötő G.); c) a vízmozgás irányával pár­huzamos v. kis szöget bezáró (terelő-G., lokali­záló G.); d) a vízfolyással közvetlen párhuzamos (árvízvédelmi G.); e) víz alatt, a meder mélyü­lést megakadályozó (-*- Fenék-G.). Anyaga szerint készülhet: a) földből, b) kő­ből, c) föld és kő kombinációjából, d) beton­ból, e) vasbetonból, f) fából. (— Védgát) Gátalás. A víz felszíni mozgásának elzárása kisebb gátakkal. Gáterőmű (völgyzárógát-erőmű). A közepes és nagy esések hasznosítására létesülő vízerőművek egyik jellemző típusa. Az erőtelep szorosan a völgyzáró gát alvíz felőli lábához csatlakozik v. beépül magába a gáttestbe. Meg kell külön­böztetni a kis esésű folyami vízerőmű egyik típusától, a gáttestbe épített erőtelepes folyami vízerőműtől, amelyben az erőtelep hasonlóan a vízlépcső állógátjának az alaptestében van. Ha­sonló típusú vízerőmű hazánkban az erre a célra kedvezőtlen földrajzi, topográfiai adottságok miatt nem épült. Gátfelügyelő. Három-öt gátőrjárás árvíz- védelmi töltésének és műtárgyainak karban­tartási munkáit irányító technikus. A G. felelős a felügyelete alá tartozó gátőrök tevékenysé­géért. Irányítja a hullámtéri erdősáv gondozá­sát és az árvédelmi töltésen termett fűanyag értékesítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom