Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

F

Forgóhengeres uszadéklefölöző

letű. Ezekben a tavakban alul a nagyobb, felül a kisebb hőmérsékletű rétegek találhatók. A F. a sarkvidéki tavak általános hőmérsékleti rétegződése, ezért a F.-ű tavak vizét hideg jellegű víznek is nevezik. A trópusi tavakban a hőmérsékleti rétegződés direkt (egyenes). Ezeknek a vize mindenütt legalább 4- 4 C° hőmérsékletű. Mérsékelt éghajlatú tavakban nyáron az egyenes, télen a F. figyelhető meg.

Fordított öblítés -»• öblítéses fúrás

Fordulatszabályozó. Az erőgépek (turbinák, hajtómotorok) fordulatszámát beállított értékhatárok közt tartó, többnyire automatikus működésű szerkezet.

Fordulatszám. A forgó gépek időegységre vonatkoztatott, általában 1 perc alatt megtett teljes fordulatainak száma.

Forgatag (forgó, örvény). Olyan folyadékmozgás, amelyben a folyadékrészecskék szög- sebessége zérustól különböző, vagyis amelyben a rot V — \]/v 5= 0. A mérnöki gyakorlatban F.-nak (örvénylésnek) a véges nagyságú folyadéktömegnek olyan forgó mozgását nevezik, amelyben a folyadékrészecskék közös tengely körül közös szögsebességgel forognak. Ilyen F.-ok keletkeznek pl. vízfolyások éles kanyarulataiban, szilárd akadályok mögött stb.

Forgatva működő fúrás -► Fúrási technológia

Forgó. A folyó felszínközeli vízrétegében kisebb-nagyobb területen, rendszerint valamilyen vízfolyási akadály következtében keletkező függőleges tengelyű örvénylő mozgás. A lefo- lyási akadályba (pl. sarkantyúvég) ütköző vízszálak sebessége a súrlódás miatt lényegesen csökken az akadálytalanul levonuló szomszédos vízszálakéhoz képest, így ezek oldalirányú, sőt nagy sebességkülönbség esetén lassú fölfelé irányuló áramlással töltik ki az akadály alatt keletkezett „holtteret”. Fia az örvény kis átmérőjű és heves mozgású, akkor a közepén tölcsér keletkezik, melyben a víz nemcsak forog, hanem lefelé is sodródik. A nagy átmérőjű, lassú F.-t limánynak nevezik.

Forgócsapos zárószerkezetek. A záró- és ürítőcsapok összefoglaló neve. (->- Csap)

Forgódobos oldótartály. A víztisztításkor az oldatadagolásra alkalmazott tartály, amelybe a vegyszer oldatát tartalmazó, szitaszövettel borított, esetleg lyuggatott falú forgódob merül. A vegyszer töltőnyíláson kerül a forgódobba.

Forgódugattyús fúvó. Olyan munkagép, melyben a gáznemű (légnemű) közeget, mechanikai munka felhasználásával, kisebb nyomásról nagyobb nyomásra, a térszűkítés elve alapján, egyfokozatban, forgó dugattyú sűríti.

227

A F.-t olajmentes légszállításnál a szűrők visszaöblítésére és a nagynyomású eleveniszapos tisztító berendezések sűrített levegőjének előállítására használják.

Forgóeszköz-igényesség -*- Eszközigényesség

Forgóeszközök. Olyan termelőeszközök, amelyek egy termelési időszakban teljesen elhasználódnak, s eközben elvesztik eredeti formájukat. Az üzem termelési forgóeszközei a következők : a nyersanyagok, a tüzelőanyagok, az energia, félig kész termékek, segédanyagok és egyéb munkatárgyak.

A vízügyi szervek árvíz- és belvízmentesítési, öntöző- és lecsapolórendszereiben a F. a következők: a karbantartási és javítási munkákhoz szolgáló anyagok, továbbá a belőlük létesített biztonsági üzemanyag-tartalékok, a gépek tartalék alkatrészei stb. Egységesen ide számítják a kis értékű leltári tárgyakat és a védőruhákat is.

A vízszolgáltató rendszerek forgóeszközeinek állománya az állóeszközökhöz viszonyítva kicsi és alapjában véve ugyanolyan elemekből áll, mint az öntözőrendszereké. A víztisztító anyag tartalékait csak akkor kell számításba venni, ha a vizet minőségileg állandóan javítani kell. A vízépítőipari vállalatok forgóeszközeinek jelentősége nagyobb. Itt az építőanyagok, az üzemanyag, a tartalék alkatrészek, a segéd- és egyéb anyagok, a védőruhák a fontosabbak. Építőanyagból, néha pedig az üzemanyagból tartalékot kell létesíteni: ez a mennyiség az évi szükséglet 30—50%-át, sőt többet is elérhet.

A vízépítőipari vállalatok, a vízügyi igazgatóságok és más vízgazdálkodási üzemek az álló- és F. közötti nagyságrendi viszonyt tekintve nagyon különbözőek. Az építkezéseken a F. általában az állóeszközöknél valamivel kisebbek. A vízgazdálkodási építkezéseken a F. nagysága és aránya jelentős mértékben függ a munka fajtájától.

Forgóhenger. A -*■ rohanó vízmozgásból áramlásba való átmenetnél — például mérőműtárgyak alatt —, a vízugrásnál keletkező vízszintes tengelyű örvénylő vízhenger, amelyben az alsó rétegek előre, a felső rétegek visszafelé áramlanak, tekintélyes energiaveszteséget okozva. (-»- Fedőhenger)

Forgóhengeres uszadéklefölöző. A folyadék felszínén úszó iszap-, olaj- stb. szennyeződés leválasztásának eszköze. Legfontosabb eleme a folyadékba részben bemerített, vízszintes tengelyű, felhasított palástú, elforgatható cső. A cső-