Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

F

Forgó iszapkotró elfordításakor a paláston levő nyílás a folyadék- szint alá merül, így abba elsősorban a folyadék felszínén úszó anyagok ömlenek. Az anyag a csőből tengelyirányban vízöblítéssel távozik. Forgó iszapkotró (Dorr-kotró). A kör v. négyzet alaprajzú ülepítőtér folyamatos műkö­désű iszapeltávolító szerkezete. Legfontosabb eleme a medence középpontja körül forgó két- v. négykarú víz alatti vasszerkezet, melyre a forgási irányra ferde szögben elhelyezett, egy­más pályáját átfedő lapátokat erősítenek. A la­pátok a medence középpontjában levő iszap­gyűjtő kútba terelik az anyagot. A F. négyzet v. egymás mellett elhelyezve téglalap alaprajzú medencék tisztítására is alkalmas, ha a kotró vasszerkezetére a körpályán kívül eső sarkokat is pásztázó, kinyúló és visszahúzódó vezérelt kotrólapátokat erősítenek. Forgó iszapkotró híd. A kör alaprajzú ülepítőmedence folyamatos működésű iszap- és uszadékeltávolító szerkezete. Legfontosabb ele­me a medence középpontjában elhelyezett csúszógyűrűs árambevezető és királycsap, mely körül a medence peremére támaszkodó, villa­mos hajtású futószerkezettel hajtott híd forog. A hídra ferde szögben egymás pályáját átfedő kotrólapátokat v. lazább szerkezetű iszapkotrás esetén majdnem logaritmikus, spirális alakú lapátot erősítenek. A lapátok az anyagot a medence középpont­jában levő iszapgyűjtő kútba terelik. Némely típusnak körgyűrű alakú iszapgyűjtő tere is van, melyből az iszapot a hídszerkezettel együtt forgó szívófejjel folyamatosan távolítják el. A szívófejhez csatlakozó csővezeték szivornya- ként dolgozik, v. a hídra szerelt iszapszivattyú­hoz kapcsolódik. A vízfelszínt terelő lapát a medence szélén elhelyezett billenő kotrólapáthoz tereli az usza- dékot. A billenőlapát az elvezető vályú ferde pályáján feltolva távolítja el az uszadékot. Forgókefés eleven iszapos medence. Az eleven iszapos biológiai szennyvíztisztítás leve­gőztető medencéje. A medence egyik fala men­tén beépített, a vízbe merülő kefe a vizet a leve­gőn átszórja, miközben a vizet a medencében is lassan forgatja. A forgókefe bemerülését a — bukóéi állításával lehet szabályozni. Hazánk­ban már több ilyen műtárgy épült. Forgókerekes levegőztető berendezés (víz- és szennyvíztisztító berendezés). Szerkezeti elemei: a merülő járókerék, a járókerekeket hordozó függőleges tengely és csapágyazás, a hajtómű és a villamosmotor. A F. típusai első­228 sorban a járókerék alakjában különböznek egy­mástól. A legismertebb gyártmányok: Simplex, Bolton-kerék, Simcar, Permeator, Vorti-mix. Forgókotró (exkavátor). Gumikerekes v. lánctalpas önjáró földmunkagép; fő részei: az alváz és a járómű, a forgó felső váz, rajta a hajtómotor és az erőátviteli berendezés, vala­mint a munkavégző eszközök; a vonóvedres, hegybontó, mélyásó, markoló daru és cölöp­Forgó felsővázas kotró verő felszerelés. A munkaeszközök cserélhetők, ezért egyetemes (univerzális) kotrónak is neve­zik. A F. alvázát a forgó felső vázzal a királycsap köti össze, amely körül a felső váz 360°-os szög­ben körbe forgatható. A felső váz az alváz felső részén elhelyezett fogaskoszorúra fekszik fel gör­gők segítségével. A felső váz a fogaskoszorú se­gítségével forog oly módon, hogy a felső vázból lenyúló fordítótengelyre szerelt fordító fogas-

Next

/
Oldalképek
Tartalom