Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

F

Folyóterasz lyozási művek tervezését, építését, fejleszté­sét és fenntartását, a kiviteli munkák mű­szaki ellenőrzését, a — hullámtérrendezést, a -► medertisztítást, a hajóútkitűzést és a víziutak fenntartását, a jégmegfigyelő és -jelentő szolgálat ellátását, a -► jégrombolást, ill. annak irányítását, ->■ mederfölvételezéseket és ennek alapján a -*• medernyilvántartást, a saját kezelésben levő -*■ kikötők, téli kikötők és téli menhelyek karbantartását, a folyókba épített duzzasztóművek és hajózsilipek kezelését, fenntartását. 226 Folyóterasz. A folyó víz eróziós tevékeny­sége következtében kialakuló, a völgyet kísérő lépcsőszerű domborzati forma. A F.-ok a régi völgyfenekek maradványai abból az időből, amikor a völgy még nem vágódott be a mai mélységig. A F. méretei és a F.-ok száma a völgyet felépítő kőzetek minőségét és a folyó­völgy fejlődéstörténetét tükrözik. Völgy-, sziklá­éi kavicsteraszt különböztetnek meg. Az élő víz­folyással érintkező fiatal kavicsterasz kiváló víz- beszerzési hely. A régebbi teraszok kavicsa építőanyagot szolgáltat. A Duna melletti tele­pülések nagy része (pl. Esztergom, Vác, Pest stb.) F.-ra épült. (-► Talajvíz) Folyóvizek élővilága. A vízfolyásokban élő szervezetekre és társulásaikra elsősorban a fo­lyóvizek dinamikai állapota hat. Különösen az élénk mozgású (lotikus) helyeken fontos a biztos rögzülés, védekezés az elsodrás ellen. A mozgó víz állandó kicserélődése miatt kedvező a táp­lálék- és 02-ellátottság (sztenotopikus, rheofil együttesek). A folyók planktonja (potamo- v. rheoplankton) is más, mint a tavaké. A gyakor­lati szempontból legfontosabb halak megjelenése alapján a folyókat -*■ szinttájakra osztják. Folyóvízi fürdők. A folyók partján létesített fövenyfürdők v. úszóházak. (-<- Strandfürdő) Folyóvízi üledék. A vízfolyás által szállított, majd lerakott kavicsból, homokból és iszapból álló, rosszul osztályozott, átlósan rétegzett tör­melékes kőzetanyag. Folyóvölgy Völgy Folyózug. Két folyó egyesülésének közvetlen környezetében a folyók szomszédos partjai által közrefogott keskeny, hegyesszögben végződő területrész (zug), mely zátony formájában az egyesült mederbe is be­nyúlik. Használatos a F. kifejezés a -- túlfejlődött kanyarulatok által körül­ölelt földterületek megje­lölésére is. Folytonos folyadék­mozgás. Olyan folya­dékmozgás, amelyben a folyadék mennyisége sem nem növekszik, sem nem csökken, tehát a folya­déktérben sem forrás, sem nyelő nincs. Folytonos hullám. Olyan haladó hullám, melynek élvonala mö­gött hirtelen vízhozam- és vízfelszín-változás nem észlelhető, a vízfelszín változása a hossz-szel­vényt tekintve folytonos. Ellentéte a törési hullám. Folytonos közeg. Olyan közeg, amely a teret folytonosan tölti ki, de sűrűsége a hely függvényében változhat. A F. fogalmának alkal­mazása nagymértékben megkönnyíti a csepp­folyós folyadékokban és a gázokban lejátszódó mozgások matematikai jellemzését. Folytonos vízmérlegsor Vízmérlegsor Forbáth Imre (1875—1944) mérnök, mű­szaki dr., műegyetemi magántanár. Városren­dezési és csatornázási munkálatokkal foglalko­zott, s — részben Warga Lászlóval közös — ter­veivel számos hazai és nemzetközi pályázaton díjat nyert (Antwerpen, Brassó, Várna, Rusz- csuk stb.). Fordított hőmérsékleti rétegződés (polá­ris, indirekt hőmérsékleti rétegződés). Olyan tavak vizének hőmérsékleti rétegződése, amelyek vize mindenütt legföljebb +4 C° hőmérsék­A Felső-Duna a középvízi szabályozás előtt és után

Next

/
Oldalképek
Tartalom