Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
F
Folyóterasz lyozási művek tervezését, építését, fejlesztését és fenntartását, a kiviteli munkák műszaki ellenőrzését, a — hullámtérrendezést, a -► medertisztítást, a hajóútkitűzést és a víziutak fenntartását, a jégmegfigyelő és -jelentő szolgálat ellátását, a -► jégrombolást, ill. annak irányítását, ->■ mederfölvételezéseket és ennek alapján a -*• medernyilvántartást, a saját kezelésben levő -*■ kikötők, téli kikötők és téli menhelyek karbantartását, a folyókba épített duzzasztóművek és hajózsilipek kezelését, fenntartását. 226 Folyóterasz. A folyó víz eróziós tevékenysége következtében kialakuló, a völgyet kísérő lépcsőszerű domborzati forma. A F.-ok a régi völgyfenekek maradványai abból az időből, amikor a völgy még nem vágódott be a mai mélységig. A F. méretei és a F.-ok száma a völgyet felépítő kőzetek minőségét és a folyóvölgy fejlődéstörténetét tükrözik. Völgy-, szikláéi kavicsteraszt különböztetnek meg. Az élő vízfolyással érintkező fiatal kavicsterasz kiváló víz- beszerzési hely. A régebbi teraszok kavicsa építőanyagot szolgáltat. A Duna melletti települések nagy része (pl. Esztergom, Vác, Pest stb.) F.-ra épült. (-► Talajvíz) Folyóvizek élővilága. A vízfolyásokban élő szervezetekre és társulásaikra elsősorban a folyóvizek dinamikai állapota hat. Különösen az élénk mozgású (lotikus) helyeken fontos a biztos rögzülés, védekezés az elsodrás ellen. A mozgó víz állandó kicserélődése miatt kedvező a táplálék- és 02-ellátottság (sztenotopikus, rheofil együttesek). A folyók planktonja (potamo- v. rheoplankton) is más, mint a tavaké. A gyakorlati szempontból legfontosabb halak megjelenése alapján a folyókat -*■ szinttájakra osztják. Folyóvízi fürdők. A folyók partján létesített fövenyfürdők v. úszóházak. (-<- Strandfürdő) Folyóvízi üledék. A vízfolyás által szállított, majd lerakott kavicsból, homokból és iszapból álló, rosszul osztályozott, átlósan rétegzett törmelékes kőzetanyag. Folyóvölgy Völgy Folyózug. Két folyó egyesülésének közvetlen környezetében a folyók szomszédos partjai által közrefogott keskeny, hegyesszögben végződő területrész (zug), mely zátony formájában az egyesült mederbe is benyúlik. Használatos a F. kifejezés a -- túlfejlődött kanyarulatok által körülölelt földterületek megjelölésére is. Folytonos folyadékmozgás. Olyan folyadékmozgás, amelyben a folyadék mennyisége sem nem növekszik, sem nem csökken, tehát a folyadéktérben sem forrás, sem nyelő nincs. Folytonos hullám. Olyan haladó hullám, melynek élvonala mögött hirtelen vízhozam- és vízfelszín-változás nem észlelhető, a vízfelszín változása a hossz-szelvényt tekintve folytonos. Ellentéte a törési hullám. Folytonos közeg. Olyan közeg, amely a teret folytonosan tölti ki, de sűrűsége a hely függvényében változhat. A F. fogalmának alkalmazása nagymértékben megkönnyíti a cseppfolyós folyadékokban és a gázokban lejátszódó mozgások matematikai jellemzését. Folytonos vízmérlegsor Vízmérlegsor Forbáth Imre (1875—1944) mérnök, műszaki dr., műegyetemi magántanár. Városrendezési és csatornázási munkálatokkal foglalkozott, s — részben Warga Lászlóval közös — terveivel számos hazai és nemzetközi pályázaton díjat nyert (Antwerpen, Brassó, Várna, Rusz- csuk stb.). Fordított hőmérsékleti rétegződés (poláris, indirekt hőmérsékleti rétegződés). Olyan tavak vizének hőmérsékleti rétegződése, amelyek vize mindenütt legföljebb +4 C° hőmérsékA Felső-Duna a középvízi szabályozás előtt és után