Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

A

Alagút segítségével. A korszerű gépek mindkét művele­tet egyszerre végzik el. A csővégek lezárására, csatlakoztatására különféle idomdarabokat hasz­nálnak, a szívó- és gyűjtővonalak függőleges v. vízszintes irányváltozásánál rejtett (terepszint alatti) v. nyílt (terepszintig érő) talajcsőakná- kat építenek. A főgyűjtőnek a befogadó mederbe való betorkollását lehetőleg a legmagasabb vízszint fölé kell helyezni. Az A. élettartama — kellő fenntartás mellett — 50 év is lehet, talajjavító hatása már a második évben jelent­kezik, de 4—5 év múlva válik teljessé. Az A. ősi eljárás. Szélesebb körben azonban csak a XIX. szd. első felétől alkalmazták. Hazánkban először a Vas megyei Bakófán alagcsöveztek 1852-ben. A mg.-i területeken kívül épületek, pályaudvarok, repülőterek víz­telenítésére is alkalmas. Alagút. Eredeti és ált. értelmében: mester­ségesen készített, megépített föld alatti térség. Célja szerint lehet közlekedési-, szállító-, táro­ló A. ( -«- Csatornaalagút) Alaki tényező. 1. Síkbeli v. térbeli idomok alakját jellemző mennyiség. A.-vel jellemzik pl. a hidromechanikában, az aeromechanikában a folyadékhoz viszonyítva mozgó szilárd testek (pl. hordalékszemek, járművek) v. a vízfolyás keresztszelvényeinek alakját. 2. A próbaterhelés során: a terhelő felület alakjától függő (kísérletekkel meghatározott) tényező. Segítségével a próbaterhelés eredmé­nyéből a valóságos terhelés hatására bekövet­kező süllyedés nagyságát határozzák meg. Nagysága kör alakú terhelőlap esetében: 0,96; négyzet alakúnál: 0,95; téglalap alakúnál, az oldalak arányától függően: 0,07—0,94. Alapadatgyűjtés Hidrológiai alapadat­gyűjtés Alapberuházás Beruházás Alapcsatorna. Az épület -*■ ejtővezetékein lefolyó szennyvizet összegyűjtő csatorna. Alaperőmű. Villamos energiát termelő erő­mű, amely állandóan csaknem azonos teljesít­ménnyel működik. Az A.-vek jellegzetes példája a hőerőmű és az atomerőmű. A vízierőművek közül azt nevezzük A.-nek, amely az érkező víz­hozamot tározás nélkül, folyamatosan haszno­sítja; teljesítménye az érkező vízhozam függ­vényében változik. Alapfelület. A geodéziában az a felület, amelytől a pontok magasságát mérik. Tetsző­legesen választott szintfelület lehet. Rendszerint valamely mareográfra vonatkozó középtenger- szinttel határozzák meg. 10 Alapgödör. A létesítendő építmény részére terv szerint kiásott munkagödör, amelybe a műtárgy alapját, ill. a földfelszín alatti részét építik be. Alaphegység. A földtörténeti ó- v. középkor kőzeteiből álló hegység, mely a fiatalabb föld­tani korokban keletkezett kőzetek alapja. Az ókori kőzetekből álló A. lehet kristályos v. üledékes kő- .ékből álló, ún. paleozóos, a közép­korban _ vetkezett kőzetek neve pedig mezo- zóos A. Alapirány. A geodéziai mérésekben alkal­mazott irányérték, amelyhez a mérési eredmé­nyeket, ill. a mérési rendszer azonosságát v. mozdulatlanságát viszonyítják. Rendszerint mozdulatlannak vehető, elég távoli pontot vá­lasztanak A.-ul. Alapkonglomerátum. Kavicsokban gaz­dag, partszegélyi üledékes kőzet, mely a tenger térhódítását (előrenyomulását) jelző rétegek alapja. (-► Konglomerátum) Alapközmű. A városfejlesztési tervezés gya­korlatában a városi vízmű és csatornamű leg­főbb létesítményeinek összessége: víztermelő telep, főnyomóvezeték és magaslati tárolótér, ill. főgyűjtő és központi szennyvíztisztító telep. Az A.-vel ellátott településen új lakótelep épí­tésekor csak a csatlakozó és a telepen belüli hálózat létesítéséről kell járulékos beruházás­ként gondoskodni, olyan városban viszont, ahol az A. hiányzik v. kapacitása elégtelen, új lakó­telep csak az A.-nek egyidejű kiépítésével ter­vezhető. Alaplemez. A műtárgyaknak vasbetonból, ritkábban betonból készült, mélyen a földbe épített része. Erre épülnek a műtárgy felmenő részei, a falak, a pillérek, a szárnyfalak. Fontos célja az alapozáson kívül az, hogy vízzáró fe­neket alkosson, és ezáltal a vízépítési műtárgyak alatt általában előforduló vízszivárgás érdeké­ben a víz útját meghosszabbítsa. Alapmázolás. A fémek korrózióvédelme érdekében a fémtiszta felületre kerülő első védőbevonat, mely mind fedő, mind kémiai ha­tásával a fémfelület rozsdásodását akadályozza meg. Az első alapmázréteget a gyárban, a má­sodikat a helyszíni szerelés befejezése után szo­kás felhordani. Ismertebb alapozó bevonatok: ólommínium, kátrányos festékek, mint Katepox, Nerolin, klórkaucsuk stb. Elsőrendű tapadóképes­ségűnek kell lennie, tehát mind a fémfelülethez, mind a föléje kerülő fedőfesték-réteghez meg­felelően tapadjon. (-► Fedőmázolás) Alapmoréna Moréna Alapozás. Az építmények — térszínen, tér­szín alatt, vízszint alatt, folyó- v. állóvízben —

Next

/
Oldalképek
Tartalom