Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
A
Alagút segítségével. A korszerű gépek mindkét műveletet egyszerre végzik el. A csővégek lezárására, csatlakoztatására különféle idomdarabokat használnak, a szívó- és gyűjtővonalak függőleges v. vízszintes irányváltozásánál rejtett (terepszint alatti) v. nyílt (terepszintig érő) talajcsőakná- kat építenek. A főgyűjtőnek a befogadó mederbe való betorkollását lehetőleg a legmagasabb vízszint fölé kell helyezni. Az A. élettartama — kellő fenntartás mellett — 50 év is lehet, talajjavító hatása már a második évben jelentkezik, de 4—5 év múlva válik teljessé. Az A. ősi eljárás. Szélesebb körben azonban csak a XIX. szd. első felétől alkalmazták. Hazánkban először a Vas megyei Bakófán alagcsöveztek 1852-ben. A mg.-i területeken kívül épületek, pályaudvarok, repülőterek víztelenítésére is alkalmas. Alagút. Eredeti és ált. értelmében: mesterségesen készített, megépített föld alatti térség. Célja szerint lehet közlekedési-, szállító-, tároló A. ( -«- Csatornaalagút) Alaki tényező. 1. Síkbeli v. térbeli idomok alakját jellemző mennyiség. A.-vel jellemzik pl. a hidromechanikában, az aeromechanikában a folyadékhoz viszonyítva mozgó szilárd testek (pl. hordalékszemek, járművek) v. a vízfolyás keresztszelvényeinek alakját. 2. A próbaterhelés során: a terhelő felület alakjától függő (kísérletekkel meghatározott) tényező. Segítségével a próbaterhelés eredményéből a valóságos terhelés hatására bekövetkező süllyedés nagyságát határozzák meg. Nagysága kör alakú terhelőlap esetében: 0,96; négyzet alakúnál: 0,95; téglalap alakúnál, az oldalak arányától függően: 0,07—0,94. Alapadatgyűjtés Hidrológiai alapadatgyűjtés Alapberuházás Beruházás Alapcsatorna. Az épület -*■ ejtővezetékein lefolyó szennyvizet összegyűjtő csatorna. Alaperőmű. Villamos energiát termelő erőmű, amely állandóan csaknem azonos teljesítménnyel működik. Az A.-vek jellegzetes példája a hőerőmű és az atomerőmű. A vízierőművek közül azt nevezzük A.-nek, amely az érkező vízhozamot tározás nélkül, folyamatosan hasznosítja; teljesítménye az érkező vízhozam függvényében változik. Alapfelület. A geodéziában az a felület, amelytől a pontok magasságát mérik. Tetszőlegesen választott szintfelület lehet. Rendszerint valamely mareográfra vonatkozó középtenger- szinttel határozzák meg. 10 Alapgödör. A létesítendő építmény részére terv szerint kiásott munkagödör, amelybe a műtárgy alapját, ill. a földfelszín alatti részét építik be. Alaphegység. A földtörténeti ó- v. középkor kőzeteiből álló hegység, mely a fiatalabb földtani korokban keletkezett kőzetek alapja. Az ókori kőzetekből álló A. lehet kristályos v. üledékes kő- .ékből álló, ún. paleozóos, a középkorban _ vetkezett kőzetek neve pedig mezo- zóos A. Alapirány. A geodéziai mérésekben alkalmazott irányérték, amelyhez a mérési eredményeket, ill. a mérési rendszer azonosságát v. mozdulatlanságát viszonyítják. Rendszerint mozdulatlannak vehető, elég távoli pontot választanak A.-ul. Alapkonglomerátum. Kavicsokban gazdag, partszegélyi üledékes kőzet, mely a tenger térhódítását (előrenyomulását) jelző rétegek alapja. (-► Konglomerátum) Alapközmű. A városfejlesztési tervezés gyakorlatában a városi vízmű és csatornamű legfőbb létesítményeinek összessége: víztermelő telep, főnyomóvezeték és magaslati tárolótér, ill. főgyűjtő és központi szennyvíztisztító telep. Az A.-vel ellátott településen új lakótelep építésekor csak a csatlakozó és a telepen belüli hálózat létesítéséről kell járulékos beruházásként gondoskodni, olyan városban viszont, ahol az A. hiányzik v. kapacitása elégtelen, új lakótelep csak az A.-nek egyidejű kiépítésével tervezhető. Alaplemez. A műtárgyaknak vasbetonból, ritkábban betonból készült, mélyen a földbe épített része. Erre épülnek a műtárgy felmenő részei, a falak, a pillérek, a szárnyfalak. Fontos célja az alapozáson kívül az, hogy vízzáró feneket alkosson, és ezáltal a vízépítési műtárgyak alatt általában előforduló vízszivárgás érdekében a víz útját meghosszabbítsa. Alapmázolás. A fémek korrózióvédelme érdekében a fémtiszta felületre kerülő első védőbevonat, mely mind fedő, mind kémiai hatásával a fémfelület rozsdásodását akadályozza meg. Az első alapmázréteget a gyárban, a másodikat a helyszíni szerelés befejezése után szokás felhordani. Ismertebb alapozó bevonatok: ólommínium, kátrányos festékek, mint Katepox, Nerolin, klórkaucsuk stb. Elsőrendű tapadóképességűnek kell lennie, tehát mind a fémfelülethez, mind a föléje kerülő fedőfesték-réteghez megfelelően tapadjon. (-► Fedőmázolás) Alapmoréna Moréna Alapozás. Az építmények — térszínen, térszín alatt, vízszint alatt, folyó- v. állóvízben —
