Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
A
Alávágás talajjal érintkező részének kialakítása. Célja az •építmények súlyának és a reá háruló erőhatásoknak a talajra való átadása úgy, hogy az •építményben káros repedések v. mozgások, állékonyságát v. üzemi biztonságát csökkentő feszültségek ne keletkezzenek. Ha az építmény terhét valamely felszínközeli rétegre közvetlenül adjuk át, akkor sík-A.-ról, ha pedig mélyebben fekvő rétegekre, akkor mély-A.-ról beszélünk. Az A. síkja az építmény legalsó lapjának szint- magassága. Alappont. A nagyobb kiterjedésű geodéziai "vízszintes mérésekben alkalmazott segédpont, amelyre a mérések pontosságának biztosítása miatt van szükség. Az A.-ot mindig szabatosan határozzák meg. Módjai: a -*■ háromszögelés ,(a irianguláció), a — pontkapcsolás és a sokszögelés (a poligonálás). A méréshez szükséges A.-ok összességét A.-hálózatnak nevezzük. Az Alhálózat geodéziai vízszintes mérésekben a részletmérés előtt, a mérések szükséges pontosságának biztosítására meghatározott pontok rendszere. Olyan sűrűnek kell lennie, hogy minden részletpont közelében legalább két A. legyen. Erre vonatkoztatják a részletpontokat. A magassági alappontok magassági jellemzőinek meghatározása méréssel: az A.-szintezés. Alappontszintezés. Feladata két v. több magassági -»■ alappontul szolgáló pont magasságkülönbségének meghatározása. A mérést szintezéssel végezzük. Műszerünkkel a két pont között középen állunk fel. Ha a két pont közötti távolság 100 m-nél nagyobb v. a -► szintezőlécnél nagyobb a szintkülönbség, a szintezést több részletben, kötőpontok közbeiktatásával végezzük. A műszer irányvonalát vízszintesbe állítjuk, a kezdőpontban függőlegesen tartott szintezőlécen a szálkereszttel leolvasást végzünk (hátraleolvasás). Ezután a másik ponton felállított szintezőlécen végezzük el a leolvasást (előreleolvasás). A két pont magasságkülönbségét megkapjuk, ha a hátraleolvasásból levonjuk az előreleolvasást. Alaprajz. Építmények és egyéb létesítmények függőleges vetülete a vízszintes képsíkra. Az épületek A.-a rendszerint különböző szintű (pince, földszint, emelet) metszeteket ábrázol, a metsző sík fölötti rész eltávolítása után. Alapréteg (alapkőzet). A szivárgási tér szempontjából rendszerint vízzáró határfelület. Alapszelvény. Valamely terület jellemző földtani képződményeit ábrázoló földtani ■szelvény. Alapszint. Az a szintfelület, amelytől magasságméréskor a pontok távolságát mérik. Nagyobb jelentőségű mérésekben az A. lehet valamely tenger középszintje, egyszerűbb esetekben tetszőlegesen választott szint. (-*■ Ekvi- potenciális felület) Alapszórás -► Fenékszórás Alapvezeték. Az épületek belső vízelosztó csőrendszerének a pincében (alagsorban) elhelyezett része, amelyből a vizet szétosztó függőleges vezetékek elágaznak. Alapvízkészlet Természetes vízkészlet Alapvízszint (dunai alapvízszint). Az a szabályozási kisvízszint, amelyet úgy állapítottak meg, hogy az 1929—1930. évi kisvízszint-rögzí- tések ( — Vízszintrögzítés) eredményeképpen kapott vízfelszín-vonalat önmagával párhuzamosan úgy tolták el, hogy áthaladjon a budapesti vízmérce akkori 0-pontján. Jelenleg A.- ként a dunabizottsági vizet használják. (-»- Du- nabizottsági kisvízszint) Alapvonal (bázis). 1. Vonalas vízi létesítmények kitűzéséhez geodéziai módszerekkel mért és rögzített sokszögvonal. Az A. egyes pontjaiból fektetett merőlegeseken mérik a vonalas vízi létesítmények (töltés, csatorna, csővezeték stb.) jellemző pontjait. 2. Háromszögeléskor az a háromszögoldal, amelynek hosszát közvetlen hosszméréssel mérjük meg. Az A. — a közvetlen hosszúságmérés nehézkessége miatt — általában rövidebb, mint az átlagos háromszögoldal, ezért az A.-ról különleges háromszöghálózattal, az ún. A.-fejlesztő hálózattal térünk át az átlagos oldalhosszra. A vízépítési műtárgyak mozgásvizsgálatában a közvetlenül mért A.-ak szokásosak. Alapvonal-koordinátarendszer. Olyan koordináta-rendszer, amelynek egyik tengelye egybeesik a mérésben alkalmazott alapvonallal. Alattság. A vízi járművek parti vontatásához használt vékonyabb hajókötelek régebbi elnevezése. Alágerjesztés ->- Gerjesztés Alállomás — Villamosenergia-rendszer Alámetsző csúszólap. A támfal v. a rézsű talppontja (A) alatt húzódó és előttük a térszínre kimetsző -*■ csúszólap. Alápárnázás. A felületi öntözésű táblán belül húzott időszakos jellegű öntözőcsatornák és öntözőárkok alatt a kedveződen természetes esésviszonyok megjavítására, ill. az ellenesések megszüntetésére szolgáló részleges kiegyenlítő földfeltöltés. Az A. az időszakos csatornák és árkok elbontása után is megmarad, ezért ezeket géppel átjárható oldalrézsűvel képezik ki. Alávágás. Nagyobb alapgödrök, munkaárkok kiemelésénél, nagy kohézióval rendel11
