Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

A

Alagcsövezés környező) egység vízhasználata fejleszthető. (-*- Vízgazdálkodási mérleg, -*■ Szabadvízkész­let) Aktív vízkészlet. Helytelen szóhasználat. Helyesen: dinamikus vízkészlet. Aktív vízvédelem. A bányászatban a víz­betörések megelőzése érdekében tett műszaki intézkedések összessége, elsősorban a (karszt-) vízszínnek fokozott vízkiemeléssel való süllyesz­tése. Az A. vízkészlet-gazdálkodási szempont­ból sokszor káros hatású (a bánya környékén a vízadó kutak elapadása), ill. új feladatokat, új lehetőségeket vet fel. (-► Bányavíz-gazdálkodás) Aktualizmus -*■ Maiság elve Akusztikai sokk -* Elektrosztatikus veszé­lyeztetés Akusztikus hordalékmérés -*■ Hordalék­mérés Akut védekezés -*• Védekezés a vizek kár­tétele ellen Akvitáni. Az alsó miocén geológiai kor alsó emelete. Nevét Aquitania ókori dél-galliai római tartományról kapta. Alacsony-nyomású levegőztető beren­dezés. Légbefúvásos levegőztető berende­zés, szerkezeti elemei a mechanikus légszűrő, a nagynyomású ventillátortelep, a légelosztó cső­hálózat, a szabályzó és porlasztó, valamint az üzemellenőrző nyomást és légszállítást mérő műszer. Az Inka néven ismert rendszer leg­fontosabb eleme a levegőztetett folyadék szintje alatt 800—1000 mm mélyen elhelyezett, 2— 5 mm 0-jű furatokkal ellátott légporlasztó cső­rács. Az A.-t az eleven iszapos szennyvíz- tisztításban használják: az oxigént az A. segít­ségével juttatják az oldatba. Alacsony szintű medence. Olyan, víztáro­lásra alkalmas medence, amely magassági fek­vésénél fogva a vízvezeték-hálózatban a nyo­másviszonyokat nem befolyásolhatja, tehát csak víztárolási célt szolgál (terepszinti tároló). Az A.-k közé sorolhatók a vízművek víztermelő telepein épült vízgyűjtő- és szívómedencék, a szűrők tisztavíz-medencéi, a körzeti vízvezetékek hálózatához kapcsolt, tűzoltási tartalékvizet tá­roló, ún. oltóvíz-medencék stb. Alagcső (dréncső). A talajnedvesség és a talajvízszint szabályozására — esetleg altalaj­öntözésre is — szolgáló, terepszint alatti mes­terséges berendezés különböző átmérőjű, ége­tett agyagból, betonból v. műanyagból készült vízvezető csőeleme. A körkeresztmetszetű cső hossza 30—35 cm, belső 0-je 5—20 cm, fal- vastagsága 1 cm körüli. Belső felülete sima, csővége sík. Alagcsőfektető gép (dréncsőfektető gép). 9 Alagcsőfektető gép Lánctalpas v. kerekes traktorral összeépített árokásó gép, melynek alagcsőfektctéshez szük­séges fölszerelései vannak. A berendezés árok­ásó része lehet kaparóláncos, vedersoros v. rotá­ciós rendszerű. Egyes A.-eket lejtésszög-beállító berendezéssel is fölszerelnek, hogy az alagcső megkapja a kívánt esési szöget (lejtést). Alagcsöves rendszer. A talajnedvesség és talajvízszint szabályozására — esetenként az altalajöntözésre is — szolgáló, különböző átmérőjű és anyagú vízvezető csövek (alag- csövek) felszín alatti mesterséges hálózata. (->- Talajcsövezés) Alagcsövezés. A burkolt -*■ talajcsövezés egyik fajtája: a talajban levő járatok égetett agyag-, beton- v. műanyag-csőből készülnek. A csöveket illesztve fektetik, a talajvíz az illesz­tési réseken jut a csőbe. Az A.-t ugyanúgy ter­vezik, mint a talajcsövezést; kivitelezéskor a ki­tűzést az árkok kiásása, majd a fő- és mellék- gyűjtők, valamint a szivárgók elkészítése kö­veti, alulról felfelé haladva. A kézi erővel végzett árokásáshoz különleges — a keskeny ároknak (fenékszélesség 15—20, felső szélesség 30—50 cm) megfelelő — ásókat használtak, ügyelve a humusz és az altalaj külön deponálására. Árok­ásó gép alkalmazásakor erre nincs mód, viszont a földkiemelés költsége 1 /3-ára csökkenthető. A csöveket az árokba felülről lefelé helyezik el kézi erővel, a végén begörbített, ún. gamós bot

Next

/
Oldalképek
Tartalom